Démoni vihar

„Mi tagadás, a világ vezető hatalma esetében nyugtalanító fejleményekről érkeznek hírek, még ha azok terjesztésében nem is olyan lelkesen működik közre a nyugati média – következésképpen nem tolták azok képébe, akikre a várható rengéshullámok egzisztenciális hatással lehetnek világszerte. Merthogy lehetnek, arról kétségünk se legyen. Épp ez a tengerentúlról épített »szép, új« világrend lényege, nemde?

Nem másról van szó, mint hogy az Egyesült Államoknak holnaptól kezdve nincs érvényes költségvetése, azaz az állami hivatalok, intézmények jelentős része nem nyitja ki kapuit, szünetel az ügyintézés, ahogy egyes alapvető funkciók is. A törvényhozás azért mulasztotta el kötelességét, mert a politikai szembenállás példátlanul kiéleződött, és így az ilyen, konszenzust igénylő kérdések jó ideje csak ideiglenes megoldást nyerhetnek idegőrlő, utolsó pillanatokban megszülető kényszermegállapodások révén. (...)

Lesz-e megoldás az utolsó pillanatban, s ha nem, annak pontosan milyen következményei lesznek az Egyesült Államokban és azon túl – ezt még nehéz lenne megmondani. Hogy azonban a pénzügyi-gazdasági világválságból való kilábalásnak, Európának, benne hazánknak nem tesz jót egy ilyen instabil és súlyos (a legsúlyosabb!) tényező, az biztos. Akaratlanul is kikívánkozik az emberből, hogy mindez a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) suba alatt zajló tárgyalásokat is – melyek remélt végeredményét egyesek »gazdasági NATO«-ként aposztrofálják – más megvilágításba helyezi. Valahogy nehéz elképzelni, hogy a demográfiai, vezetési és általános morális válsággal megvert Európai Unió porcelánboltjának most éppen egy ilyen megvadult elefántra van szüksége.”