Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Amikor annak örülünk, hogy nem lesz amerikai támadás Szíria ellen, akkor gondoljunk arra is, hogy a polgárháború ugyanúgy folytatódik.
„A vesztesek viszont ugyanazok, akik eddig: a szíriai emberek. Kinn a harcmezőn ugyanis tovább folynak a csatározások, folytatódik a polgári lakosság szenvedése, és minden eddiginél nagyobb méreteket öltenek a menekülthullámok. A polgárháború áldozatain nem segít a mostani egyezség, ahogyan nem segítettek volna a nyugati légicsapások sem. Lehet, hogy vegyi fegyvereket már nem vetnek majd be ellenük (már ha egyáltalán a kormányerők felelősek a gáztámadásokért), viszont mind a kormányerőknek, mind a felkelőknek számtalan rendkívül hatékony eszköz van még a kezében ahhoz, hogy hosszan tartó szenvedést okozzanak egymásnak és a hétköznapi embereknek is. Amikor tehát annak örülünk, hogy nem lesz amerikai támadás Szíria ellen, akkor gondoljunk arra is, hogy a polgárháború ugyanúgy folytatódik, és minden nap gyerekek és szülők tömegei esnek áldozatul az értelmetlen erőszaknak. Róluk sajnos hajlamos elfeledkezni a süppedős külügyminisztériumi szalonokhoz és elnöki különgépekhez szokott világsajtó…”