Politizálók

„A balliberálisok nem építeni szeretnek, hanem elvenni, használni, élvezni, eladni. Gondoljunk csak 1945 után a szovjet mintára történő államosításra, téeszesítésre, amikor több millió családot fosztottak meg erőszakosan a tulajdonuktól.

Mi történik most? A szocialisták és a liberális pártocskák élesen kritizálják a stadionépítéseket, a rezsicsökkentést és azt, hogy a polgári kormányzat fokozatosan újra magyar tulajdonba veszi az előző szocialista-szabaddemokrata hatalom nyolc éve alatt áron alul elkótyavetyélt stratégiai ágazatainkat. A tömegsport, az egészséges nevelésre készülő sportközpontok fájnak nekik, és összevetik, hogy bezzeg ezeket a milliárdokat az éhező gyerekekre lehetne fordítani. Micsoda szemforgatás és demagógia!

Akkor nem fájtak azok a valóban elveszett milliárdok, amelyeket a meg nem valósult kormányzati negyedre fordított a Gyurcsány-kormány? Akkor hallgattak. Mi lett volna, ha nem épül meg az első Orbán-kormány alatt a Nemzeti Színház? Hol igazgatott volna Alföldi Róbert? Miért fáj az ország gyarapodása? Kinek rossz az, hogy az első, majd a második Széchenyi-terv alatt újjáépültek a világhírű gyógyvizes fürdők, szállodák, wellnessközpontok és a borvidékek? A baloldal csak a sivatagot, a semmit tudja felmutatni. Ékes példája, ahogyan Hornék, Petőék az 1996-os magyar világkiállítást visszautasították. Nem szeretik, ha munkája eredményeként boldog és örül a magyar. Ők így politizálnak.”