Bátran, férfiasan

2013. szeptember 07. 13:26

Ma kockázat nélkül lehet nemcsak zsidózni a tévében, de bibliázni is, annak is, akinek soha nem volt a kezében a Biblia.

2013. szeptember 07. 13:26
Megyesi Gusztáv
NOL

„A főpolgármestert van szerencsém ismerni, Óbudán még ugyanabban a kocsmában is előfordultunk, s mondhatom, hogy a legsúlyosabb jókedvében vagy búbánat terhe alatt sem zsidózott soha, de még csak célzásokat se tett, tisztességes ember volt, aki nem üldözte a koldusokat, hajléktalanokat sem, és nem érződtek rajta a frusztráció jelei, amikor nála műveltebb, okosabb emberrel találkozott. Akkoriban még annyira más arcát mutatta, hogy bizonyos közlések szerint politikai pályája elején még az Újpestnek drukkolt, és nyakas ateistaként a miatyánkot se tudta fejből végigmondani.

Most meg az Új- meg Ószövetséggel áll elő. Amikor annak idején bizonyos Grespik doktor a Napkeltében kenyérrel dobálta meg az újságírókat, még volt némi rosszalló visszhang, igaz, nem a dobálás miatt, hanem mert a Bibliára hivatkozott, holott a Bibliában nincs benne a kő-kenyér motívum. Ma viszont kockázat nélkül lehet nemcsak zsidózni a tévében, de bibliázni is, annak is, akinek soha nem volt a kezében a Biblia.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Text adósság
2013. szeptember 08. 06:14
Bátran férfiasan emelgessétek tovább a poharat a Népszabadság szerkesztőségében, nemszámit ha tönkre is megy az ivástól. Prutty!
ormányos csillós
2013. szeptember 07. 23:24
Na de ez se rossz ám! Móricz Zsigmond: Naplójegyzetek (idézet) "Két zsidó ül a hajón velem szemben. Valami rákényszerít, a most bennem forrongó tűnődések a zsidóság szerepéről, hogy erősen nézzem őket, s megállapítsam a lényüket. Az egyik lehet 62 éves, a másik 36. Lehetnek apa és fiú is, bár a mi gyakorlatlan, keresztyén szemünknek minden két zsidóban van annyi hasonlóság, amennyit ritkán látni ker. családtagok közt. Orruk, fülük nagy, szájuk furcsa, alsó ajkuk előredagad; olyan száj, amelyet mindig undorral láttam, úgy hogy el kellett fordítani róla a szemem. Hányásinger támadt a torkomban ettől a szájtól s mivel ösztönszerűleg mindig védekeztem attól, hogy a kellemetlen képzetekkel, halál, betegség, undor dolgaival foglalkozzam, nem is tudnám, miért: de most rájöttem, a megfigyelés erőszakja alatt, hogy ez az undor erotikus. Ez a száj erotikus tapadást ígér, s ez homosexuális iszonyt kelt. Szemük apró s olyan szem, amit folyton csipásnak látunk. Vastag szemöldök, középen kettős ránc. Óriási áll a fiatalnál, az öregnél viszont korcs, degenerált kiscsontú áll a lefittyent ajak alatt. A fiatal nagy álla miatt olyan pofoncsapott fej, az öreg pedig egy kis vakarcs héjafej. /…/ Nem éreztem soha külön szagát a zsidónak, de nem hiszem, hogy ne volna szaguk: faji szag, ami nekik nyilván izgató s kellemes, és más fajra izgatóan félelmes. Bűzös jelenség ez a két test. Kell, hogy valami penetráns szag jöjjön ki belőlük. Másképp nem érteni azt a gyorsan előálló fizikai rosszullétet, ami elfog a zsidók közt. Mikor a Szovjetházban voltam, ugyanolyan émelyítő hányásinger fogott el, mint mikor egyszer-kétszer a zsinagógában néztem őket, vagy egyáltalán nagy tömeg zsidót éreztem meg egy tömegben magam körül. /…/ A zsidó azonnal, egyénileg s rögtön, ebben a percben érvényesülni akar. Várakozás nélkül, türelem nélkül, beosztás nélkül rögtön, mindent, mohón akar bekapni. Nincs ideje ideálokért, eszmékért, ábrándért dolgozni, nincs ideje várni, tűrni, nélkülözni: ő amit rögtön meg tud csinálni, azt rögtön meg is csinálja. Vadul, nyersen, mindenki rovására, tele akarja szívni magát, felfúvódni, élvezni, kiélni, kéjelegni, tobzódni, hányásig zabálni és felpuffadásig uralkodni. /…/ Azt mondta egy csaknem százéves paraszt nekem a millenium évében: „aki nem tud tűrni, nem fog uralkodni”. A zsidóság, míg tűrni meg nem tanul ideálokért, távoli célért: addig nem fog az idegen fajú néptömegen uralkodni. A zsidóság a saját faji céljaiért igen, azért tudott tűrni. Csaknem két teljes ezredévet élt át idegen fajok közt szétszórva, és nem olvadt be, nem tűnt el: fenntartotta magát a jövőre, az egész világon, a világ minden népén való uralkodásra. Ma úgy látszik, mintha megjött volna az alkalom, az ezredéves álom beteljesedésére: s mikor megjött az idő, kitűnik a cél hiábavalósága. Idegen faj idegen fajon nem uralkodhatik. Azt leigázhatja, lenyűgözheti, kiszipolyozhatja, de nem lesz vezetője.” (Móricz Zsigmond: Naplójegyzetek, 1919. Bp, 2006., 177-186. o.)
ormányos csillós
2013. szeptember 07. 23:16
Na figyelj csak, Guszti! Ehhez mit szólsz? Újabb szép zsidó szokás: szájjal szívja el a rabbi a körülmetélés során keletkezett vért További részletek: http://kuruc.info/r/6/26091/#ixzz2eFBG1rF5 http://kuruc.info/r/6/26091/
MacElek
2013. szeptember 07. 20:25
Szólásszabadságban bármit lehet. De az Ószövetség emlegetését még nem nevezném férfias beszédnek. Nyilván a szerző olyat még nem is hallott. Attól megállna benne az ütő, és nem írna többet ilyen hülyeségeket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!