Európa szellemi válságba süllyedt

Jó a cikk. Azonban a felsorolt problémák nem egy okra vezethetők vissza, hanem kettőre. A társadalombiztosítás és egyéb problémák a szociális piacgazdaságra, míg a munkaerő-piaci, elsősorban az oktatással kapcsolatosak pedig a rosszul alkalmazott, ám természetes konzervativizmusra. Ez utóbbi nehezebben megoldható. Hiszen mindenki úgy gondolja, hogy az oktatásban az a jó, ahogy ő is tanult. Viszont ehhez túl gyorsan változik a világ. Régen bevált a poroszos oktatási modell, ahol tényeket, tudást adtak a tanulónak és annak betanulását számon kérték. Tulajdonképp egy memória-vizsgáról volt szó. És még működött is. Manapság azonban tanulni kell megtanulni. A dolgok működésének logikáját kell megtanulni és csak annyi információval ellátni a diákot, hogy tudja, keresnie kell a tudást és azt hol találja meg. Saját példámból tudom, hoyg a rgi módi ma már nem alkalmazható. Anno, még az előző rendszerben tanultam egy szakközépiskolában. Ott a szakmai tárgyak oktatása többek közt arról szólt, hogy konkrét gépek használatát tanultuk meg. (Ismerőseim gyermekei példájából meg azt látom, ez ma sincs másként). Az akkor működött is, hiszen az adott feladatot az egész országban az adott egy-két géppel oldották meg és azokat nem is nagyon cserélték le újabbakra. Ma viszont már nemhogy a gépek, de az adott technológia is eltűnt sok esetben. Ha azt tanítanák, hogy milyen logika szerint működik és hogy lehet egy új technológiát kitanulni, a diák sokkal jobban járna. Sokan mondogatják, hogy fontos az élethosszig való tanulás. Fontos is, csak ahhoz az kellene, hogy a tanulás, mint olyan alapjait teremtse meg az iskola. Erre jó az önálló gyűjtőmunka, a témák önálló kidolgozása és rossz a ma is alkalmazott definitív tanítás, ahol dolgok definícióját, szabályokat kell betanulni.

Az oktatás csak egy tényező, a vállakozói kedv egy másik. Az EU polgárok vállalkozói kedve a péróba sincs a gringó vagy ázsiai népekéhez. A magyar fiatalok 5 azaz öt százaléka érez magában kedvet vmi vállalkozáshoz.

"Ennek legfőbb oka az elmúlt évtizedek ipari és munkahelyi struktúrájának jelentős átalakulása, amit az oktatás nem tudott megfelelően követni." Megint az iskola falait soha el nem hagyók nézete: csak az iskolában lehet megtanulni mindent, azon kívül semmit. A valóság egészen más. Az iskola csak szerény alapokat ad, pl. megtanít írni (mindenkit), de írót nem képez senkiből. Még inkább így van ez a termelői szférában, ahol az új alkalmazottnak az ott szükséges tudást kell elsajátítania. Nem lehet minden munkaadó minden követelményét megtanítani az iskolában, sőt csak nagyon kis részét lehet: az alapokat. A szükséges ismeretek elsajátítása sokkal fontosabb feltétele a munkahelyi megitélésnek, nem pedmint az, hogy ki mennyit hozott az iskolából.

"A modern gazdaság flexibilis, jól konvertálható tudással rendelkező, adaptív, ... munkaerőt keres – és nem mindig talál" Nos ennek az első számú okai a jó sok pénzzel kiépített fejvadász és munkarőközvetitő hálózatok valamint a munkahelyvédelmi törvények. A felelősségvállalás kiiktatására létrehozott fal kiváló hatékonysággal tizedeli meg a munkára alkalmas embereket a remek munkaerővédelmi törvények pedig a munkaadók engedékeny hozzáállását torolják meg kegyetlenül. Az eredmény pedig Murphys. Mindenki addig lépdel előre ameddig jól végzi a feladatát. Ott megreked mert más területen nem kap bizalmat, következésképpen mindenhol alkalmatlan emberek dekkolnak.