Orbán = háború

„Szégyellnivaló miniszterelnöke van Magyarországnak.

Nem az a baj, hogy nem értünk egyet. Ez a politikában természetes. A vita - már ha lehetne vele ténylegesen, szemtől szembe vitatkozni - a megoldás része lehetne. Ám ő csak kinyilatkoztat, kényszerít, követel és háborúzik. Saját háborúiba belerángatja az embereket. Közben viszolygást vált ki azokból az országokból, amelyek a szövetségeseink, barátaink, partnereink, akikkel egyazon közösségbe tartozunk.

Ezt a kínos kormányfőt láthatta ország-világ a külképviseleti vezetők budapesti értekezletén is. Orbán szószátyár előadásának egyik központi témája volt a konfliktus. Szerinte a világ a konfliktusokról szól, és Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha konfliktusai vannak.

Orbán Viktornak legfőképpen a valósággal van konfliktusa.

Ki tagadná, hogy a világgazdasági válság és az azt követő időszak az új megoldások keresése körül forog. Ez természetszerűleg konfliktusokkal is jár. Csakhogy emellett a huszonegyedik századi világ az együttműködés és a partnerség sokszínű világa is. Aki kizárólag konfliktusban tud gondolkodni, az elbukik. És magával rántja azokat is, akiket vezetnie kellene.

Orbán zűrzavaros gondolatmenetben fejtegette politikája »sikereit«. Úgymint: államadósság csökkentése, gazdasági növekedés, emelkedő foglalkoztatás. Nem is csoda, hogy ilyeneket beszél Orbán, ha mást nem néz, csak az állami televízió híreit és mást nem hallgat, csak az állami rádiót. Ott aztán tényleg ömlik a rendszerpropaganda, amelynek igazságtartalma a zéróhoz gravitál.

A valóságban az államadósság egy éve csak nő, miközben a nyugdíjvagyonból alig maradt valami. A gazdaság olyan »lendületes«, hogy tavaly recesszióba süllyedt. Jó, ha idén egyáltalán feltápászkodik. A »foglalkoztatás növekedése« valójában azt jelenti, hogy százezreket tereltek megalázó, értelmetlen, bőven létminimum alatti bért fizető közmunkába. Egyébként pedig a foglalkoztatottak száma kisebb, mint a válság előtt volt. Ide tartozik, hogy Orbán a Wall Street Journalnek adott interjúban álszent módon sajnálkozik azon, hogy a három hónapnyi munkanélküli segély után nincsen semmi. De hiszen ő metszette harmadára ezt az ellátást! Amit mi vissza fogunk emelni kilenc hónapra.

Az egész sikerpropaganda csak azért érdekes, mert azt jelzi: Orbán nem fog változtatni. Ami most van, az szerinte jó. Ő azt szánja Magyarországnak, ami most folyik. Ez nem próbálkozás, kezdeti nehézség, hanem maga a rendszer.

Az általa hazug módon emlegetett szabadságharc ezt a rendszert, ezeket az »eredményeket« volna hivatott védelmezni. Ezek miatt veszett össze Orbán Európával, Amerikával, ezért jutottunk el odáig, hogy ma Bakuba többet jár a magyar diplomácia, mint Berlinbe.

Lássunk világosan: Orbán konfliktusai nem az emberek érdekeit szolgálják, sőt! Még az sem a teljes igazság, hogy Orbán a konfliktust önmagáért szereti, bár kétségtelen, hogy képtelen leállni. Orbán személye a háborúval egyenlő. Sosem lesz a béke, a normális hétköznapok embere. Ám a helyzet még ennél is durvább. Orbán egyszemélyi hatalmát akarja kiszélesíteni, eszközökben nem válogatva fenntartani. Mikor kritizálják őt, ezért teszik. S mikor harcol a kritikusai ellen, akkor saját hatalmát, saját haverjait, saját bizniszüket védi. Ezek a konfliktusok Orbán miatt és érte vannak. Gyalázatos módon visszaél Magyarország nevével és egyre-másra azokra a magyar emberekre hivatkozik, akiket a politikájával kisemmiz.

Orbán hazaszeretetnek hazudja a hatalom szeretetét. Azt hiszi, körülötte forog a világ, róla szól a magyar történelem. »Az irányítás számít« - mondta a Wall Street Journalnek. Szerintem meg az, hogyan élnek az emberek.

Magyarországnak nem konfliktusokra, hanem szövetségesekre, barátokra, korrekt partneri kapcsolatokra van szüksége. Állandó rendkívüli állapot helyett élhető hétköznapokra. Orbánért hozott áldozatok helyett gyarapodásra. Gátlástalan erőpolitika helyett az ész politikájára. Diktátor helyett demokráciára. Romlás és vergődés helyett békés és biztonságos életre.

Csapat, szövetség, partnerség - kívül és belül. Ez kell Magyarországnak. Rendezni fogjuk Magyarország kapcsolatait, erős szövetségeket építünk. Partnerség kell itthon is: nyitott, átlátható, az emberek részvételére építő kormányzásra készülünk. Véget vetünk Orbán háborúinak, hogy végre élni is lehessen.”