„Barack Obama múlt heti izraeli útja történelmi küldetésnek ígérkezik. Olyan változásokat sejtet, amelyekre legfeljebb csak azok számíthattak, akik »belső« információkkal rendelkeztek a látogatást előkészítő stratégiai megbeszéléseknek, tervezéseknek köszönhetően. Az Egyesült Államok vezetése, a jelek szerint, lezártnak tekinti az »arab tavasz« eddigi, »forradalmi« folyamatát, bár valószínűsíti, hogy fontos változások még várhatók, de olyanok nem, amelyek az egész térség status quóját megingatnák.
Egy ilyen helyzetben a kormányok felmérik, hogyan kell kezelni a potenciális kockázatokat – ilyen az egyiptomi bizonytalan konszolidáció, a szíriai polgárháború, illetve az iráni atomprogram –, és számba veszik, milyen helyi szövetségesekre számíthatnak. Ennek megfelelően Washington számára ismét felértékelődött Izrael és Törökország, a térség két meghatározó és stabil állama; az egyik demokratikus modellje, valamint hadereje miatt megkerülhetetlen, a másik NATO-tagsága és eddigi szekularizált iszlám jellege okán.”