„Nagy kérdés, hogy a jegybank következő vezetése és a kormány a bankszövetséggel egyetértésben milyen eszközökkel tudja újraindítani a hitelezést. Továbbá hogy az uniós pénzek eredményesebb, a gazdaságra gyakorolt lehívása mekkora amplitúdót adhat. Mindenesetre arra számítani lehet ezek után, hogy a jegybank mindenképp folytatja kamatcsökkentéseit, a kormány pedig fókuszban tartja az alacsony költségvetési deficit felmutatását.
De a rövid távú intézkedések aligha orvosolják a magyar gazdaság elképesztően alacsony növekedésének kibocsátási képességét. Éppen ezért a következő néhány esztendőben arra kellene törekedni, hogy legalább évi két-három százalékos gazdasági bővülés valósuljon meg, szemben a jelenlegi nulla-egy százalékos kibocsátással. Nagy vonalakban azt kellene elérni, hogy az alacsony szakképzettségű és mobilitású emberek foglalkoztatása megvalósuljon, de ne csak virtuálisan, »papíron«, és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság és a megújuló energia területén kellene befektetni. A kis- és közepes vállalkozásokat pedig olyan szervezetbe szükséges integrálni, ahol képesek lennének nagyban termelni és piacra lépni. Eközben a bankok mellett ki kellene egyezni a külföldi tőkével, és kiszámíthatóbb, három-öt évre előrelátó környezetet kialakítani számukra. Természetesen a bővülés az alapja annak, hogy a költségvetési egyensúly fenntartható legyen a rendkívüli, egyszeri tételek nélkül.”