„A fesztelen szövegek a megszokotthoz képest nyitottabb hallgatói mentalitást kívánnak meg, enélkül szinte lehetetlen azonosulni a lemezzel, és magával a Kistehénnel is. A világvége alkalmával a bolygónkra látogató földönkívüliek csészealjára felkéredzkedő emberek történetét elmesélő Jó színe van központi eleme például egy új lábbeli színe és anyaga. A refrén tulajdonképpen egy sokszor elismételt sor (jószínevanmegaaanyaga) ami a szavak zeneiségét domborítja ki, a folyamatos ismétlődés miatt pedig egészen elveszti tényleges jelentését. A szájbergyereki örökséget belgásan megközelítő középső harmaddal szemben a lemezről igazán azok a számok emelkednek ki, amik harmonizálnak a borítóval: komolyabb és klasszikusabb öltözetben prezentálják a zenekarra jellemző fesztelen és ösztönös szellemességet.”