„A MÚOSZ Etikai Bizottságának titkára, Rátesi Margit azonban nem szánta viccnek. Most már azt is tudjuk, hogy a vicc és a valóság sajátosan keveredik a fejében.
Itt van ez a blog.
Fekete György naplója a tumblr-en. Nem fogok hosszan idézni belőle, mert azt szeretném, ha gyakran és szeretettel forgatnák, mint Fekete György az aranyozott lúdtollat két hajnyírás között. Elég talán a blogból idemásolnom Fekete György saját költeményének egy részletét.(...)
Rátesi Margit is eldöntötte, immár nem a MÚOSZ Etikai Bizottsága titkáraként, hanem egyszerű újságírói minőségében tollat ragadott, és lerántotta a leplet a Magyar Művészeti Akadémia elnökéről. Cikket írt a Népszavába F.Gy. naplója címen.(...)
»A naplóból sok mindent megtudhatunk Fekete háborgó, ‛tiszta lelké’-ről, meg élete körülményeiről is. Hogy a kutyáját, ‛aki’ egy gyönyörűszép collie, Bartóknak hívja - lám, lám, nem antiszemita, hiszen a zeneszerző nem volt zsidó. Hogy valahol a Normafa környékén lakhat - ez a főváros legelitebb helye, a Svábhegyen -, hogy a személye körüli szolgálatokat többen látják el. Például a naplót is diktálja egy Sándor nevű fiatalembernek, - lehet, hogy a ‛tulya’, meg a ‛Compúter’ is a beíró lelkén szárad. Megtudhatjuk, hogy korához képest jó kondícióját a ginzengnek, a kocogásnak és a napi háromszori éneklésnek köszönheti. Hogy már 13 éves korában a lábai előtt hevertek a nők, kivéve egy Eszter nevű héber lányt, akire feleslegesen várt hét évig. (Volt esze a csajnak.)«”