Szegedi úr és a rabbi

„Köves Slomó a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy egy rabbinak kötelessége fogadnia mindenkit, aki tanácsért, segítségért fordul hozzá, s ő azt kívánja Szegedi úrnak, hogy képes legyen jóvátenni az elmúlt éveket, s ezt azzal tudja elérni, ha »mindent elkövet annak érdekében, hogy más emberek ne tévedjenek hasonló tévutakra«.

A nyitottság tényleg nagyon fontos. Nincs az a náci, rasszista, antidemokrata, aki meg ne térhetne. A történelem milliószám szolgáltatja erre a példákat. Másrészt: a nyitottság balekjai számtalan álságos, megtévesztő gesztushoz asszisztáltak már. Aki annyira tér meg, amennyire az egzisztenciális érdekei megkövetelik, az nem tér meg, csak önmagát szolgálja. Aki nyitott akar maradni, de nem akar a parasztvakításhoz asszisztálni, ezt az érdektesztet alkalmazza. Jelen esetben két tesztkérdést tesz föl a megtérésre jelentkezőnek, mielőtt a reményeiről nyilatkozna: 1. lemondasz-e jól jövedelmező brüsszeli mandátumodról, melyet a tévúton járó pártodtól és szavazóitól kaptál?, 2. visszavonod-e azt a sok aljas, rasszista szöveget, amit a korábbiakban a cigánysággal kapcsolatban mondtál, noha cigány őseid nincsenek?

A jó rabbi ezt nemcsak azért kérdezi meg, mert egyetemes Istent, tehát egyetemes értékeket képvisel, de azért is, mert tudja, hogy aki csak azokkal szemben nem rasszista, akiktől származik, az rasszista.”