Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A „nagy szavaké” volt az elmúlt két év, amelyek nem az előttük való 20 év lezárását hozták, hanem azok „megkoronázását” – nyilatkozta Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője az MTI-nek. Vona úgy véli, a kormánypártok csak imitálják az elszámoltatást.
Az ellenzéki politikus szerint bár a kormány forradalomról, gazdasági szabadságharcról és új alkotmányról beszélt, de ezek a nagy szavak csak a folytatódó megszorításokat és „elkeserítő valóságot” próbálták meg leplezni. Hozzátette: a magyar társadalom többsége 2010-ben – függetlenül attól, hogy a Fideszre, a Jobbikra, vagy az LMP-re szavazott - valódi rendszerváltást, igazi változást akart. Ezért a Fidesz amikor ezeket a nagy szavakat használta, akkor ezt próbálta elhitetni az emberekkel és egyben megpróbálta eltakarni azt, hogy ez a változás nem történt meg.
Szavai szerint a kormánypártoknak három olyan nagy ígérete volt a 2010-es kampányban, „amely tömegével hoztak szavazatokat”: az elszámoltatás, a „két hét alatt rendet teszünk” és az egymillió új munkahely.
Vona Gábor úgy véli: elszámoltatás nincs, csak imitálják azt „kisebb ügyek megpiszkálásával”. Az a fajta elszámoltatás amitől az emberek politikai rendszer megtisztulását várták az elmaradt, mert azt a Fidesznek saját magára is ki kellene terjeszteni, de ezt nem akarják. Szerinte ennek két oka van: egyrészt 2006-ban az önkormányzatokba nagyobb részt fideszes vezetés került és „a korrupció melegágya az önkormányzatok színtere”, másrészt pedig 2010 után a közpénzeknek, állami forrásoknak a szétosztása kapcsán is a „gyanú árnyéka vetül” a kormánypártokra.
A renddel és biztonsággal kapcsolatban Vona Gábor leszögezte: az emberek szubjektív biztonságérzete nem javult, hiszen a kormány által emlegetett több ezer új rendőr bár valóban munkába állt, de a feladatkörük egyelőre „a traffipax-gépek mellett való álldogálásban merül ki”. Ráadásul a rendőrség „mellett öntevékeny módon szerveződő jelenségeket politikai alapon szelektálták” és akik nem feleltek meg a kormány politikai elképzeléseiknek, azokat egyenruhás bűnözőknek titulálták és ezzel a bűnözés oldalára álltak – fogalmazott a Jobbik elnöke.
A gazdasággal kapcsolatban hozzátette: a munkahelyek száma nem nő, míg a munkanélküliség igen, az elvándorlás pedig lassan kritikus szintet ér el. Ez utóbbinak a társadalmi, gazdasági hatása pedig 5-10 év múlva katasztrofális lehet, hiszen „pont azok mennek el az országból, akik tudnak és akarnak is dolgozni, de lehetőség hiányában elmenekülnek az országból”. Vona Gábor szerint Matolcsy György álomvilágban él és ki kellene jönnie az „elefántcsont-toronyból”. Hozzátette: Matolcsy György elképzelt magának egy gazdaságpolitikát - amelynek sok pontjával a Jobbik egyet tud érteni – de a tényleges intézkedések „megdöbbentőek”. Szerinte az egész kormányra elmondható, hogy „jobbikosként kommunikál és MSZP-sként cselekszik”. A kormány gazdaságpolitikája ugyanis a helyes gondolatok ellenére nem áll másból mint egy megszorítási spirálból: a kormány annak örül, ha különböző megszorításokkal a hiánymutatókat, vagy az államadósság szintjét a vállalások szintjén tudja tartani, de „erre bárki képes (...) és ez nem egy gazdasági stratégia”.
A Jobbik szerint ezzel szemben a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra építve lehetne újjáépíteni a magyar gazdaságot és visszaszerezni a hazai piacokat, de ez jelenleg szemben áll Magyarország Európai Uniós tagságával. Éppen ezért az ellenzéki párt valódi keleti fordulatot sürget, de erre a mostani „apparátus” nem alkalmas, mert „Martonyi János és Németh Zsolt euro-atlanti kötődése olyan erős”, hogy tőlük ezt nem lehet elvárni. Hozzátette, az Európai Unió olyan, mint az összes birodalom a történelemben; amikor kifogynak a belső tartalékai, akkor elkezdenek hódítani, és Magyarország felvételekor is ez történt, Nyugat-Európa jóléti államainak a belső forrásai kimerültek és szükségük volt újabb piacokra, újabb gyarmatokra, olcsó munkaerőre, hogy a birodalom fenntartható maradjon.
A Jobbik elmúlt két éves tevékenységével kapcsolatban a pártelnök-frakcióvezető elmondta: szerinte sikerrel szoktak hozzá az új helyzethez, és megfeleltek a parlamentbe jutás jelentette új kihívásoknak. A következő két évben pedig a céljuk az, hogy azt, amit a Jobbikban megszerettek az emberek – hogy radikális, hogy szókimondó, hogy nem ismer tabukat – megőrizzék, és a társadalom legszélesebb rétegeinek bebizonyítsák, hogy a Jobbik kormányzóképes erő. Leszögezte: a Jobbiknak nagyon szilárd értékrendje van, amin nem változtat, de egyúttal erre az értékrendre alapul a politikai programjuk is, amely már mindenkinek szól. Pártja legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy megértessék minél több emberrel: „nem kell a Jobbik értékrendjével egyetértenie, hogy belássa: a párt programja segít rajta”. Hangsúlyozta azt is: a Jobbik „szabad párt”, amelynek nem kell semmilyen külső hatalomnak megfelelnie, hanem csak a nemzet érdekeit nézheti programjának kialakításakor.
Elmondta még: szerinte fontos lenne érdemi szakmai vitákat folytatni a kormánypártokkal, hogy az embereknek 2014-ben ne egy „mocskolódásra, rágalmazásra, karaktergyilkosságra” épülő választási kampányt kelljen „végigszenvedniük”, hanem érdemi, szakmai vitát lehessen folytatni az ország előtt álló feladatokról.