Az építőiparban érintetteknek aligha van alapjuk erkölcsi és anyagi elégtételt követelni. Inkább az vethető fel, hogy a bankok mellett miért nem esik szó az építőipar tettestársi felelősségéről.
„Az építésben érdekelt szervezetek a miniszterelnöknek írt nyílt levelükben nemcsak »érdemi és azonnali intézkedéseket«, hanem anyagi és erkölcsi elégtételt követelnek a tönkrement vállalkozások számára. Ha eltekintünk az ilyen felhívások szokásos túlzásaitól, az üzenet akkor is mellbevágó: híven kifejezi az érintetteknek a piacgazdaságról vallott nézeteit. Nem lehet nem emlékeztetni az ágazat képviselőinek dicstelen szerepére az előző évtizedben folytatott gazdaságpolitikában és az építési hitelesek mai kilátástalanságában. Bár a politika és a pénzügyi szféra felelőssége az eladósodási folyamatban aligha vitatható, az építőipar nemcsak haszonélvezője, de maga is legfőbb ösztönzője volt annak.
A gazdaság meghatározó szereplőinek valós fizető- és hitelképességét meghaladó építőipari kereslet az ágazat számára igen előnyös piacot teremtett. Ez egyrészt az építőipari árakat a valós értékeknél jóval magasabbra emelte, másrészt lehetővé tette a szakmai felkészültséggel nem rendelkező vállalkozások túlburjánzását, végül komoly szerepet játszott abban is, hogy soklépcsős alvállalkozói rendszer épüljön ki. A parttalan hitelezés az árak növekedését, a minőségi szempontok háttérbe szorulását hozta. Az alvállalkozói rendszer legalján lévő, a tényleges építési munkát elvégző vállalkozások az esetek nem jelentéktelen részében még a megérdemelt járandóságukat sem kapták meg. Ráadásul az építőipar – a tevékenység sajátosságából is adódóan – a fekete-szürke gazdaság legfőbb melegágya, így a költségvetés egyensúlyának romlásában is elévülhetetlen szerepet játszott. Mindezek fényében az építőiparban érintetteknek aligha van alapjuk erkölcsi és anyagi elégtételt követelni. Inkább az vethető fel, hogy a bankok mellett miért nem esik szó az építőipar tettestársi felelősségéről.”
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Karácsonyék a lakhatási válság kezelése helyett idősotthontól kezdve, iskolaépületen át, kollégiumig mindent eladnának.
2019-ben Karácsony Gergely, lakásügynökséget ígért, amit a 2024-ig nem sikerült felállítani.
Létfontosságú készítményből van hiány.
Miközben kevés a kollégiumi férőhely, a Budaörsi úti több száz férőhelyes kollégium évek óta üresen áll – hívta fel a figyelmet a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
Az egykori EP-képviselő elfogadta Schmidt Mária felkérését, ezentúl a Szabad Európa Intézet munkatársa lesz.
