„- Milyen céllal ment ki a világbajnokságra?
- Azzal, hogy megnyerjem a 200 méteres mellúszást. Azt sejtettem, hogy nem szabad nagyon a végére hagynom a döntést. Azaz nem szabad annyira leszakadnom, amennyire a korábbi években, mert Kitadzsima Koszuke sokkal jobb mellúszó azoknál, akiket két éve Rómában vagy tavaly Budapesten legyőztem. Ő egy legenda. És úgy is úszott, az utolsó fordulója olyan kétségbeejtően jó volt, hogy egy pillanatra el is bizonytalanodtam. De aztán megkezdtem a többfokozatú hajrát, ahogy edzőm, Széles Sándor írásos üzenetében kérte tőlem. (...)
- Ezek után már mindig lehet számítani erre a legendás hajrára?
- Ezért a hajráért nagyon meg kellett dolgoznom, az nem úgy van, hogy az ember beleszületik. Sok év kemény munkája van abban, hogy rendszerint az én utolsó ötvenem a leggyorsabb a nemzetközi mezőnyben. És bízom benne, hogy még egy darabig az is marad.”