Most majd meglátják

„Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesz és az MSZP pártpénztárnokai együttműködnek. Ön tapasztalja ezt?

Gyurcsány szokás szerint gyurcsányul beszél, azaz böszme, ne vele foglalkozzunk. Mindenesetre azon dolgozunk, hogy az ilyen felvetéseket értelmetlenné tegyük. Az új választójogi törvénynek nem csak az a lényege, hogy kétszáz fős lesz a parlament, új körzethatárok lesznek, közben megmarad a vegyes rendszer is, hogy a határon túliak és a külföldön élők is szavazhassanak. Új párttörvényre is szükség van, amely átlátható rendszert teremt a kampányfinanszírozásban.

Ezt régóta halljuk.

Most majd meg is látják.

Mi váltaná fel a jól bevált, »nokiás dobozos« kampányfinanszírozási rendszert?

Mondjuk előírjuk, hogy a politikai kampányok a közmédiumokban futnak, a többiben nem hirdethet senki. A központi büdzséből megvásárolja a plakáthelyeket egy kampányiroda, ahogy a tévé- és rádióperceket is, ezeket pedig elosztják a pártok között. Innentől nem lesz értelme "nokiázni", mert nem lehet hol elkölteni a pénzt. Marad a politikai munka - hány embert tudsz rávenni, hogy bekopogtasson az ajtókon, és azt mondja: legyen szíves, szavazzon erre a jelöltre és erre a pártra. (...)

Mindent hivatalból megvéd, amit önök javasoltak?

Dehogy. Sokat hibázunk, de nem arra szerződtünk, hogy hibátlanok legyünk, hanem arra, hogy ha valamit nem jól csinálunk, kijavítsuk. Így a végén a médiatörvényre is azt mondta az uniós biztos, hogy megfelel az európai normáknak. Pedig mi volt előtte...

Több törvényt köszönhetünk önnek vagy Rogán Antalnak, mint bármely minisztériumnak, így nem kell egyeztetni. Ez európai?

Javaslataim többsége saját termés, tehát nem vagyok a kormány leánykori neve, de elismerem: egy sor dolgot úgy kell meglépnünk, ahogy az más, normális helyzetben joggal lenne kifogásolható. Amikor azonban süllyed a hajó, nem kell megkérdezni, szüksége van-e erre a százhúsz kilós cimbalomra, amelyet egyébként a nagyapjától örökölt és a szívéhez nőtt, ráadásul ezzel keresi a kenyerét... Ha süllyedünk, ki kell hajítani azt a cimbalmot a fedélzetről, és kész. Dacára annak, hogy megsértettem a tulajdonhoz való jogát. Örülnék persze, ha nyugodtan vitorláznánk a napsütésben és hallgathatnánk a cimbalommuzsikát - most viszont eléggé viharos a tenger.”