Forradalom és konszolidáció

„Nem csupán az ellenzék aggódik a kétharmados felhatalmazás vehemens érvényesítése miatt, hanem a leköszönő köztársasági elnök is alaposabb megfontolásra ajánlott két törvénytervezetet. A Fidesz frakcióvezetője magabiztosan hárítja el a kritikákat, mondván: kifejezetten ügyelnek a normák betartására, s a 22 mulasztásos alkotmánysértés jól jellemzi, miért kell mélyreható alaptörvényreform. A választók egy új kezdethez, a rendszerváltoztatás korrekciójához adtak felhatalmazást. Ahhoz pedig újra kell szabni a kormányzati szerkezetet, meg kell oldani a korábbi politikai patthelyzet miatt akuttá vált személyi ügyeket, a közigazgatást pedig alkalmassá kell tenni az új kormányzati filozófia végrehajtására.

A Fidesz belevágott a kormányzati szerkezet radikális átalakításába, hogy energiával töltse fel az államot. Az ország súlyos gazdasági helyzetében, a Valutaalappal kötött szerződés és a konvergenciaprogram nyomása alatt a kormánynak semmilyen gazdasági mozgástere nem maradt az év hátralévő részére. A görög gazdasági válság vészreakciókat indított el az EU-n belül is. Félő volt, hogy összeomlik az eurózóna. A magyar kormány új vezetőjének is tudomásul kellett vennie, hogy a példátlan méretű választói felhatalmazás ellenére az ország gazdasági szuverenitását nincs módja - rövid távon - érdemben bővíteni. A pénzügyi stabilitás és a hiánycél melletti elköteleződés, valamint a 29 pont üzenete megnyugtatta a piacokat, a bizalmatlansági spirálból sikerült kitörni.”