„A Fidesz azt tesz a több mint kétharmados többséggel, amit akar, ezt halljuk a választások éjszakája óta naponta. Nincsen politikai ellensúly, mondta Mesterházy Attila. Való igaz: egyelőre nincsen. Mi kell a politikai ellensúlyhoz? Vagy hitelét nem vesztett ellenzéki párt(ok) vagy kritikus szellemi elit. Az MSZP van a legnehezebb helyzetben, kormányzásuk baklövéseit nem egykönnyen fogjuk elfelejteni.
Nagyobb veszélynek láttatják az erős támogatással, demokratikusan megválasztott többségi kormányzást, mint saját kisebbségi kormányzásukat, amely mögött legfeljebb demokratikusan elvesztett szavazóbázisukat és lelécelt koalíciós partnerüket tudták felmutatni. Az LMP egyelőre tartja magát, a gyanakvók szerint még nem volt idejük hitelüket veszteni. Kontrollnak máris jobbak, mint a Jobbik, amely kinőhette volna magát egy nemzeti radikális párttá. A Fidesz számára ellensúlyt, kontrollt egy rendkívül tudatos, nem ellendrukker, de nem is a saját pecsenyéjét sütögető értelmiségi réteg is jelenthetne. Egyelőre ennek sem látszódnak markáns körvonalai. Sok értékes ember, magasan kvalifikált értelmiségi jelenleg »kivár«, mert szkepszisük politikailag nem aktivizálja őket, inkább munkájukba temetkeznek. Mély nyomokat hagytak bennük az átélt évtizedek.
Mi marad a Fidesznek? Tévedhetetlennek kell lennie. Elég hálátlan feladat. Jó-e nekünk, ha gyenge ellenzéki pártjaink, szkeptikus értelmiségünk és tévedhetetlenségre ítélt kormányunk lesz? Azt hiszem, nem jó. Hosszú ideig tévedhetetlennek lenni, az egy kis pokol. Ki tud többéves tévedhetetlenség után egészséges lelkületű maradni?”