„A Fideszben benne van a Jaroslaw Kaczynski-féle Jog és Igazságosság Európában gyakran kínos populizmusa, a titkosszolgálatokat politikai játszmákra használó, közmédiát megszálló, etikátlan hatalmi mesterkedése (ebben persze az elmúlt évek után az MSZP semmit nem vethet majd a szemükre) és a jelenlegi lengyel kormányfő, Donald Tusk Polgári Platformjának kulturált konzervativizmusa is. Egyelőre nem tudjuk, melyik arcát mutatja majd inkább a párt. (Bár ez a média-szuperhatóságosdi nem hangzik túl jól elsőre, és az sem lenne egészséges, ha a Fidesz-közeli nagyvállalkozók - akik természetesen nem oligarchák, mert azok csak a baloldalon lehetnek ugye - nyomulása révén teljesen jobb felé billenne el a hazai nyilvánosság tulajdonosi szerkezete.)
De még ha az előbbit is: a Kaczynski-kormány gyakran volt überkínos, de legalább a lengyel gazdaságot nem kúrta el, amikor pedig a választók beintettek neki, annak rendje s módja szerint lelépett a színről. Legrosszabb esetben ez történik majd nálunk is. De elég csak a szomszédba ellátogatni, ahol Robert Fico egy valóban kínos koalíció élén újrázhat minden bizonnyal júniusban. Aztán majd ő is elmegy, ha elküldik a sunyiba, nyilvánvaló, hogy Szlovákiában sincs diktatúra, de még csak valamiféle autoriter, tekintélyuralmi rezsim sem. Legrosszabb esetben itt is ez történik. De miért is kellene a legrosszabbra készülnünk?”