„Lehet lamentálni, hogy mekkora diktatúra uralkodik egy ilyen kézivezérelt pártban, meg hogy elnyomják az önálló ítéletet, stb. Csakhogy ha egy pártban létezik valamiről egységes álláspont, akkor nyilván a különvélemény nyilvános megvitatásának nem a kampányidőszak a legjobb pillanata. Nem is az effajta pártfegyelemmel van a baj, hanem a képviselt és »védett« álláspontok tartalmával és hitelességével. Mert ezek többnyire köszönő viszonyban sincsenek az ésszerűséggel, szakmai igényességgel. Pusztán pillanatnyi népszerűséget hajhászó propaganda szólamok, amelyeket persze hirdetőik a legkevésbé sem gondolnak komolyan. (Az is sokat elmond a honi politikai kultúra nívójáról, hogy ezzel a »programmal« egy párt a kétharmados győzelemre tör.)
Az igazság kedvéért jegyezzük meg azt is, hogy ha nem is ilyen látványosan, de a Fidesz ejtette a képviselőjelöltek közül azt az edelényi polgármestert is, aki virtigli jobbikos slágerekkel szórakoztatta a közönséget. A választások előtt némi határozottság a jelöltek szelekciójában nem okvetlen hátrány. Mert ha ellenpéldaként szemügyre vesszük, hogy ugyanez hogyan néz ki a szociknál, akkor érdekes látleletet kapunk. Ott azon tanakodnak, hogy jó helyen van-e a listán az amúgy egyéni jelöltként is indított korábbi fővárosi főpolgármester-helyettes, akit kábé akkor kellett volna elhajtani a pártnak még a környékéről is, amikor először merészkedett tíz kilométernél közelebb valamelyik alapszervhez.”