Magyarország készen áll az újabb Michelin-csillagokra
Bőven 100 ezer forint fölé ugorhat a számla, ha kétcsillagos élményre vágyunk.
A kulináris világban hatalmas az elismerés rangja, nem hiába álmodik rengeteg séf ennek elnyeréséről.
Fotó: Pixabay
A Michelin-csillag éttermeknek való odaítélési folyamatát évtizedek óta rejtélyes titok lengi körül. A névtelen ellenőrök több mint 30 országban nagyságrendileg 40 ezer éttermet vesznek górcső alá véletlenszerűen, elsősorban azt vizsgálják, megfelelnek-e az ételminőségi kritériumoknak, de a hely hangulata, a tálalási megoldás és a pincérek megjelenése is befolyásoló tényező. Ez is jelzi, a kulináris világban hatalmas az elismerés rangja, nem hiába álmodik rengeteg séf ennek elnyeréséről – írja a BBC.
Mint ismert, a Michelin francia gumiabroncsgyártó cég 1900-ban adta ki az első étteremkalauzát (eredetileg az üzemanyagtöltő állomásokat, a szállodákat és az éttermeket jelölték benne), amellyel az úton lévőknek kívánt segítséget nyújtani, hogy megtalálják a minőségi vendéglátóhelyeket.
A háromcsillagos hierarchia közel száz éve, 1931-ben jelent meg: az egycsillagos éttermeknél megéri megállni, a kétcsillagosokra egy kitérőt, a három csillagosokra pedig egy egész utazást is érdemes szánni – jellemezték egykoron a kategóriákat.
Azóta tehát három csillaggal jelzik, milyen minőséget képvisel egy adott étterem, amelynek ráadásul állandónak kell lennie, hogy a rendszeres ellenőrzések alapján a hely ne veszítse el a rangját.
Érdekesség: csak Franciaországban 639 Michelin-csillagos étterem található, amelyek közül 75 két csillaggal rendelkezik, és mindössze 30 hárommal.
Ezt is ajánljuk a témában
Bőven 100 ezer forint fölé ugorhat a számla, ha kétcsillagos élményre vágyunk.
A csillag megszerzése rengeteg erőfeszítést igényel, ám, hogy pontosan ki és mikor osztályozza a minőséget, az étterem előtt is rejtély. Azaz, konkrétan nem készülhetnek rá.
„Még számunkra is homályos a Michelin Guide. Soha nem tudunk az ellenőrök látogatásáról. Mindig azt hiszem, hogy egy idősebb ember lesz, akinek van notebookja. Ha bemutatkoznak egyáltalán, azt is csak evés után teszik, de általában nem kerül rá sor” – mesélte a 21 évesen Franciaország legfiatalabb Michelin-csillagos séfjének számító, Julia Sedefdjian, akit az elismerés elnyerése után telefonon tájékoztatták a csillag megszerzéséről.
Ezt is ajánljuk a témában
A Michelin-ítészek felfedezték a vidéki Magyarország ízeit is.
Maxime Bouttier séf 15 éven át dolgozott csillaggal rendelkező franciaországi konyhákban, így számára valamivel tisztább a kép.
„Tudom, hogyan lehet csillagot szerezni: fontos például a fehér abrosz vagy a háttérben hallható halk zongorazene, csak, hogy néhány példát említsek a kifogástalan menü mellett” – említette a séf, aki ennek ellenére is a saját elképzelésének megfelelő éttermet nyitott.
Nincs asztalterítőnk, a pincéreink a Doc Martensben vannak, a hangszórókból a 80-as évek rapje szól. Ez semmiben sem hasonlít ahhoz, amit tennünk kellett volna, hogy csillagot szerezzünk”
– hangsúlyozta Bouttier, idén tavasszal azonban rámosolygott a szerencse egy Michelin-csillag formájában.
„Életemben minden étterem, ahol jól éreztem magam étkezés közben, kétcsillagos hely volt. Szakácsként a két csillag hagy teret a fejlődésre. Ha három csillagod van, nincs hová fejlődni, elveszik a motiváció” – tette hozzá a séf.
Allison Zinder képzett séf, kulináris oktató és gasztronómiai vezető úgy látja, egy csillag megszerzése egyik napról a másikra megváltoztathatja az éttermek helyzetét.
Az elmúlt tíz évben azt vettem észre, hogy a körülmények helyett sokkal nagyobb hangsúlyt helyezek az összetevőkre és a technikákra, arra, hogy mi van a tányéron. Sokkal egyszerűbb lett így dolgozni”
– erősített rá Zinder.
A Michelin-csillagra való vágyakozásnak megvan az árnyoldala is. Bernard Loiseau séf 2003-ban bekövetkezett öngyilkosságának lehetséges motivációjaként harmadik csillagának potenciális elvesztését említették; és miután 2019-ben elveszítette harmadik Michelin-csillagát, Marc Veyrat séf is azt követelte, hogy teljesen töröljék a világhírű kalauzból. Ezek a példák is bizonyítják, az önmaguk vállára helyezett óriási nyomás gyakran kiforgatja személyiségükből az embereket.
A túlzott elvárások görcsössé tehetik a szakácsokat, az pedig nincs jó hatással a kreativitásra. Márpedig a gasztronómia ezen műfaja nagyfokú művészi kiteljesedésre ad lehetőséget. A menüsorok összeállítása, az ízharmóniák kombinálása és a tálalás művészete is mesteri szintre fejleszthető.
„Úgy főzünk, ahogyan szeretnénk. Kedvelnünk kell a receptjeinket, és akkor a vendégeinknek is tetszik majd. Ha még ráadásul a Michelin-ellenőrök is arra járnak, az csak még jobb” – mosolygott a fiatal Sedefdjian, megosztva az olvasókkal a sikerének a titkát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az első teljes hazai Michelin-kalauzban a tatai étterem rögtön két csillagot kapott; Interjú Pesti Istvánnal.