Oroszország számára 34 milliárd eurós bevételkiesést okoztak az olajszankciók, ami 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozások nem érték el a várakozásokat: az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, ami a szankciók hatékonyságának csökkenését jelzi.
„Oroszország fő partnere a jelenlegi helyzetben Kína, amelynek részesedése megközelítőleg 45-50 százalékra nőtt, továbbá India” – mondta az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes.
A Politicohoz eljuttatott elemzés szerint Oroszország könnyedén kijátszotta a nyugati intézkedéseket.
Subrahmanyam Jaishankar, India külügyminisztere szerint a világ országainak inkább meg kellene köszönnie, hogy az orosz olaj vásárlásával fékezték a globális inflációt.
Ez a szankció sem vált be.
Becslések szerint az év végével az ország olajbevétele legalább 15 milliárd dollárral több lesz, mint azt előzőleg 2023-ra becsülték.
Görögország a világ legnagyobb hajótulajdonos országa most egyre nagyobb hasznot húz az elöregedő hajók Oroszországnak történő eladásából. Ezzel lehetővé teszi, hogy Moszkva kijátssza a szankciókat, amiket többek között a görögök is megszavaztak.
Az olyan országok mint India, megveszik az olcsó orosz olajat, majd finomított formában eladják Európának. Az ukránok szerint itt az ideje ezt befejezni.
A Mol elnök-vezérigazgatója valós vezetők nélkül sodródó EU-ról, a szankciós politika torzító erejéről, az INA-ügyről és a Corvinus egyetem jövőjéről is beszélt lapunknak.
A Mol elnök-vezérigazgatóját a benzinárról, a Vlagyimir Putyinnal való üzletelésről és a Vecsésen talált kőolajról kérdeztük.
