A júniusi bemutatkozó sajtótájékoztatót követően novemberben már az új finanszírozási rendszer kialakításáról tartott beszámolót a sportállamtitkárság, most pedig a Nemzeti Versenysportfejlesztési Program beindítását jelentették be.
Nem véletlen, hogy Schmidt Ádám államtitkár kezdésként úgy fogalmazott: „nagy nap ez a mai”. Hiszen több mint fél év megfeszített munka után – többek között a MOB-bal és a Magyar Paralimpiai Bizottsággal szorosan együttműködve – „korszakalkotó változást jelenthetek be, hiszen a korábbi, 16 kiemelt sportághoz képest az összes téli és nyári olimpiai sportágat, szám szerint 43-at támogat ez a bizonyos versenysportfejlesztési program”. További lényeges változás, hogy a keretösszeg is lényegesen emelkedik.
Míg 2022-ben 11,8 milliárdot állt rendelkezésre, addig ebben az esztendőben már 14,5 milliárd forint kerül kiosztásra.
Az államtitkár hozzátette: a korábbi, többcsatornás támogatási rendszer – Kiemelt Sportágfejlesztési Program, Sport 21, Héraklész Program – után kifejezetten törekedtek arra, hogy csökkentsék a bürokráciát, ez is az oka, egyfajta egységbe fogja, tömöríti a támogatást, és kizárólag a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) köti meg a szerződéseket, és folyósítja majd az összegeket.
Schmidt Ádám azt is elárulta: egyetlen szövetség sem kapott kevesebbet, mint tavaly, sőt akadnak olyan sportágak, amelyek jelentősebb anyagi forráshoz jutottak az előző évihez képest, mely kapcsán kizárólag a tradíciók és a várható eredményesség alapján döntöttek az összegek nagysága mellett. (A korábban kialakított finanszírozási rendszerről itt olvashatnak.) Szintén fontos megjegyezni: a támogatás az év elején, várhatóan még január folyamán, egy összegben kerül a sportági szakszövetségekhez folyamatos pénzügyi és szakmai ellenőrzés mellett, amelyet a korábbi kiváló atléta, dr. Baji Balázs irányít majd. „A szövetségeket már kiértesítettük a támogatások nagyságáról, de azt kizárólag ők döntik el, hogy ezt az összeget nyilvánosságra hozzák vagy sem…” – tette hozzá az államtitkár.
E támogatási rendszer alapja az úgynevezett indikátorprogram, amelyről már Schmidt Gábor államtitkár-helyettes számolt be. Kezdésként elmondta: e programnak (amelybe nem csak a köztestületeket, hanem a sportági szövetségeket is bevonták) nem a presszió, az elszámoltatás, hanem az együttműködés és a segítségnyújtás, a sportágak fejlesztése, még eredményesebbé tétele lesz az elsődleges célja – már csak azért is, hiszen 2023 már a kvalifikációs versenyek éve lesz.
„Ez a bizonyos indikátorrendszer már nem csak négy paramétert (létszám, a tagszervezetek száma, az olimpiai és az utánpótlás eredményessége), vizsgál, mint a korábbiakban, hiszen a közvetlen olimpiai felkészülés mellett szeretnénk megerősíteni a sportágak tehetségmenedzselési rendszerét. Hiszen jó utánpótlás-nevelés csak jó rendszerben, megfelelő tehetségmenedzselési programmal lehetséges, és mindehhez megfelelő képzettségű szakemberekre, valamint megfelelő színvonalú létesítményekre van szükség" – tette hozzá sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt kijelentette: „az elmúlt tíz év tapasztalatát figyelembe véve úgy gondolom, hogy ez a rendszer jó. Kedvező, hogy ezt a támogatási rendszert úgymond összegyúrták, hiszen korábban sok vád érte a magyar sportot, hogy milyen sok pénz áramlik be, ugyanakkor az ellenőrzés, az eredmények számonkérése kevésbé történt meg. Hozzátenném: ha az elmúlt években ez a rengeteg pénz nem áramlott volna a magyar sportba, már sehol nem lennénk! Hiszen ez a nemzetközi tendencia is: a sportra, mint stratégiai ágazatra mindenhol rendkívül sokat áldoznak!"
A MOB elnöke elmondta: amikor az új sporttámogatási rendszer létrejött, három területen kezdett együtt dolgozni az állami sportirányítás és az ötkarikás mozgalom: a sportágak támogatása az olimpiai felkészülés jegyében, sportágfejlesztési programok és az utánpótlás-fejlesztés támogatása. „A szövetségekkel már a 2024-es olimpiára fókuszálva folytattuk az együttműködést, hiszen
a legfontosabb: e rendkívül kiélezett helyzetben hány kvótát tudunk szerezni Párizsra?
Konzultálva a szövetségekkel azért is szeretnénk megköszönni az új támogatási rendszert, mert ebben a nehéz gazdasági helyzetben is nyugodtan tudunk készülni a kvalifikációs versenyekre és az ötkarikás játékokra".
A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Szabó László szerint az új támogatási rendszerben az MPB számára az egyik legfontosabb, hogy a sportágak működésében és eredményessége kapcsán még jobban megnőjön a figyelem a fogyatékos sport (a ráfordított keretösszeg, a sportolók és edzők száma valamint a sikeresség tekintetében) iránt is. „Úgy látom, a fogyatékos sport e támogatási rendszer kapcsán is erős pozíciókkal rendelkezik, és ezért is köszönet az állami sportirányításnak” – tette hozzá a sportvezető.
Nyitókép A vízilabdázók továbbra is az első kategóriába tartoznak - Novák Katalin köztársasági elnök is büszke a vb-ezüstérmes lányokra Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Tizenkét év után jutott ki ismét az olimpiára a magyar férfi kézilabda-válogatott, amelynek első számú irányítója ismét emlékezetes produkcióra készül, s London után Párizsban is megcélozza a legjobb 4 közé jutást. A kvóta értékéről, a fiatalokról, a saját szerepéről és családról is beszélt lapunknak adott interjújában.
Az olimpiai bajnok kenus, Vaskuti István a vízi élet jellemformáló erejéről, a Wichmann Tamáshoz fűződő barátságáról, az olimpia bojkottjáról is beszélt az MCC rendezvényén.
Elég nagy blamázs lenne, ha lemaradnánk, hiszen a sportág magyar reprezentánsai 1932 óta mindegyik ötkarikás játékokon jelen voltak!
Nagyinterjú a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével, aki szerint káros az úszóról szóló sok cikk, és elveszi a reflektorfényt a többi sportolóról. Beszél a párizsi várakozásokról, a régi és mostani körülményekről, illetve a Hungaroring fejlesztéséről is.
Még mindig megoldatlan a Szajna vízminőségének kezelése. Veszélybe került a nyíltvízi úszás és a triatlon. Egy olimpiai bajnok szerint az egészség a legfontosabb, nem a nevezetességek.
A világhírű sportszergyártó cég a napokban mutatta az USA atlétikai csapatának mezeit, amellyel alaposan magukra is haragították a futó-, ugró- és dobószámokban induló hölgyeket!
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Mit gondolnak, hány évet érdemelnének és hányat fognak kapni mindazok, akik ebben rész vettek, akik ebben segítettek?”
