A sport a mindene, és mostantól a Mandiner rovatvezetője: Csisztu Zsuzsa lapunknak
2021. június 11. 08:33
A családjában a művészet volt a hívószó, ám ő végül a sporttal kötelezte el magát. Úgy tűnik, véglegesen. Az egykori neves tornász, Csisztu Zsuzsa évtizedek óta sportújságíróként van jelen a közéletben – és mostantól ő a Mandiner új sportrovatának a vezetője. Interjúnk!
2021. június 11. 08:33
p
75
23
129
Mentés
Csisztu Zsuzsa (Budapest, 1970) tornászbajnoknő, televíziós műsorvezető, jogász, sportszakember. Csisztu Mihály grafikus lánya. Ötévesen, 1975-ben kezdett tornázni, 1982-től 1992-ig volt a magyar válogatott tagja. Több mint tízszer nyerte el a magyar bajnoki és háromszor a mesterfokú bajnok címet. Európa-bajnoki 6. (1984), világbajnoki 7. (1987), olimpiai 8. (1988), illetve Európa Kupa-győztes helyezéseket is elért. Televíziós pályafutását 1992-ben kezdte, dolgozott rádióban, illetve az internetes nyilvánosságban is. Csisztu Zsuzsa az első női sportújságíró, aki szakmájában a MOB tagja lett. 2015 novemberében kiemelkedő nemzetközi és hazai sporteredményei és műsorvezetői pályája elismeréseként Papp László Budapest Sportért díjat vehetett át a főpolgármestertől. Két fiúgyermek édesanyja.
Kevesen tudják, az ön édesapja Csisztu Mihály, az egykori neves festő és grafikus, aki 1956-ban fegyverrel harcolt a szovjet agresszor ellen.
Édesapám a hazáját szerető ember volt, aki a művészi tehetsége révén emelkedett ki, hiszen egy szabolcsi kis faluban, Tímáron született. 1956-ban, a forradalom alatt egyébként nem csak ő, hanem a keresztapám, Dede Ernő is harcolt. Kislányként megesett, hogy a Stefánián sétáltunk, és akkor odasúgta édesapám, hogy melyik ház padlásán rejtegették a fegyvereket a levert szabadságharc után. Nem sok hiányzott amúgy ahhoz, hogy én ne születhessek meg, ugyanis pont a Stefánia úton szembe kellett néznie egy orosz tank ágyúcsövével, ám szerencsére megúszta élve.
A börtönt is megjárta?
Nem, de mellőzött ember lett. Meggyőződésem például, hogy
a bátyámat – aki nagyon tehetséges szobrász – azért nem vették fel a képzőművészetire, mert apám fegyvert fogott '56-ban.
A Csisztu-família nem egy sportcsalád. Ehhez képest tornász lett. Mit szólt hozzá az édesapja?
Minden pillanatban támogatott az édesanyámmal együtt. Ő vitt és hozott például az edzésekről, amikor még kicsi voltam. Békásmegyerről, később Pilisborosjenőről jártunk be, hosszú volt az út, de mindig tartalmasan telt. Beszélgettünk, verseket mondott nekem. A Hazám című József Attila verset például a HÉV-en ülve szavalta nekem. Tízéves koromra kívülről tudtam, s arra csak később döbbentem rá, hogy arra is nagyon figyelt, hogy milyen verseket mondjon nekem. Igen, a miénk sosem volt sportcsalád. Az anyai nagypapám zongoraművész és karmester volt, mindez édesanyámra is hatott. Nálunk vasárnap délelőttönként Bartók vagy éppen Csajkovszkij szólt a lemezjátszóról, ami számomra teljesen természetesnek tűnt. Mindamellett
támogatták a sportpályafutásomat, azzal a kikötéssel, hogy a tanulmányaimra is oda kell figyelnem.
Amikor például szóba került, hogy a gimnáziumban inkább halasszam az érettségit a sportkarrierem miatt, édesanyám csak annyit mondott, szó sem lehet róla.
Milyen volt az édesanyja?
Egy igazi teremtő asszony volt az édesanyám. Otthon is és a munkájában. Kottagrafikusként dolgozott a Magyar Zeneműkiadó Vállalatnál. Művészi szinten vitte, kézzel, nagy aprólékossággal rajzolta meg a kottákat, amit én mindig is csodáltam. Apám edzésre vitt minden nap, ő pedig adta a hátteret. A versenyekre sosem jött ki, mert azt mondta, nem bírná ki az izgalmakat, így mindig otthon várta, hogy megérkezzünk. S mindig ott gőzölgött az étel az asztalon. Akkor is, ha mondjuk éjjel háromkor estem be Japánból.
Rátérve a tornára: nagy tehetségnek indult, 14 éves volt, amikor ott lehetett volna a Los Angeles-i olimpián 1984-ben, már ha a szocialista országvezetés nem dönt úgy, hogy csatlakozik a bojkotthoz. Nagy törés volt?
Emlékszem, éppen Tatán edzőtáboroztunk, s pont a gerendán álltam, amikor bemondták, hogy Magyarország nem megy az olimpiára. A szívem szakadt meg, sírva rohantam be az öltözőbe. Később a közvetítést néztem, és azt láttam, hogy a román színekben induló Szabó Kati négy olimpiai aranyérmet nyer. Az olimpia előtt egy edzőtáborban voltunk a román válogatottal és ugyanazt a kőkemény felkészülést csináltuk végig, ám a románok ott voltak Los Angelesben, mi viszont a baráti Szovjetunió bojkottjához csatlakoztunk…
Az apukája és az anyukája még megélhette a gyermekei megszületését?
Ez az én egyik nagy fájdalmam.
Édesanyám úgy távozott, s ezt hívő emberként is hiszem, hogy a fiamat, Krisztiánt küldte helyette,
hiszen a halála után kilenc hónappal született meg a nagyfiam. Édesapám meg szinte belehalt a felesége elvesztésébe, akivel 45 évig éltek boldog házasságban, ő is meghalt hónapokkal később. Apaként, anyaként és nagyszülőként is nagyon hiányoznak az életünkből.
A tévézés hogyan jött a torna után?
Megint az édesanyám: 1988-ban éppen a szöuli olimpián voltam, amikor a tudtomon kívül beadta a jelentkezésemet a Pályabelépő nevű tévés tehetségkutatóba, ami az akkori Riporter kerestetiknek felelt meg. Hazajöttem, addigra megjött a levél, hogy mikor kell mennem. Elsőre szinte kikértem magamnak, hogy miért döntött helyettem, de hát, mint sok mindenben, ebben is neki volt igaza…
Ha jól számoltam négy egyetemi diplomája van. Megfelelési kényszer a szülők felé?
Nos,
inkább megfelelési kényszer magam felé.
Minnesotában kommunikációt tanultam, itthon pedig sportmenedzseri, sportszakjogászi végzettséget is szereztem és a jogi egyetemen doktoráltam.
A többit tudjuk: hat év Telesport, tíz év TV2, nyolc év DigiSport. Mellette azt is, hogy van egy népszerű, Youtube-on futó beszélgetős műsora, Csisztu Sport Cast néven. Ami viszont most a legfontosabb, a mai naptól kezdve a Mandiner sportrovatának vezetője. Milyen rovatot képzel?
Engem a jelenségek érdekelnek és szeretek a kulisszák mögé tekinteni. A sport ma már szorosan összekapcsolódik az üzlettel, a tudománnyal, az innovációval, egyszóval szeretném, ha a Mandiner sportrovata a statisztikák helyett a háttérben húzódó összefüggéseket mutatná meg az olvasóknak. A mai naptól ezen dolgozom.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
p
0
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 129 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kòn bandi
2021. augusztus 21. 13:42
Ezen jót nevettem ,( azt hogy ki a buta szerintem én mondom meg, nem te):D
Ezen úgy élethosszig elvitázhattok :)
(A lényeget tekintve , igazad lehet amúgy)
Emlékezetes Csisztu Zsuzsa bakik.
"Az olimpizmus hazatért. " (megnyitó)
"Az olimpiai zászló felkerült a megfelelő helyre, a zászlórúd tetejére. " (megnyitó)
"Ez a futó, aki most az olimpiai lánggal fut, nem a szülőföldjén látta meg a napvilágot, oda csak 21 évesen települt vissza. (Gallis, külföldön született görög kosárlabdázóról a megnyitón)"
"Garcia ma nem szerepel, mert fájlalja a csuklóját. 10 perc múlva: Ja, nem is a csuklóját fájlalja, hanem a bokáját, és nem is Garcianak hívják, hanem Gonzalesnek"
" ki más, mint a mai magyar torna legnagyobb alakja, Svetlana Khorkina.." (torna)