Undorodik az ellenzéktől TGM

Csütörtökön TGM az ellenzékkel szemben kritikus hangenemet megütő írást közölt az Indexen. Züllött rendszernek ítéli meg a mai magyar politikát a filozófus, mely meglátása szerint nem csak az „Orbán-rezsim” eredménye, hanem az „egymást hátba szúró” ellenzéké is, akiknek csak a hatalom közelsége az egyetlen célja. „A magyarországi politikai ellenzék – gépiesen-passzívan visszatükrözve az Orbán-rezsim logikáját – minden egyéb szempontot mellőzve a hatalommaximálás egyetlen elvét követi az extrém hatalomnélküliség állapotában” – jelenti ki TGM. Példaként említi („Mini-Orbánként”) az ellenzék által elpusztított pártokat, melyek gyakorta saját maguk felszámolásában vettek tevékenyen részt, külön, részletesen tárgyalva az LMP helyzetét). „A széthúzás, hűtlenség, illojalitás, árulás, orgyilkos hátba döfés, paranoia és téboly a magyarországi ellenzék minden szektorára jellemző” – teszi hozzá.

A filozófus egyenlőségjelet is tesz a kormány és az ellenzék módszerei között, mely szerint „Az ellenzéki pártok, a maguk elvont, Orbánéval párhuzamos hatalommániájával, erkölcsi és anyagi korrupciójukkal, a híveik iránti együttérzés teljes hiányával – elvárják tőlük a legmerevebb, legszolgaibb engedelmességet ezer taktikai manőver megaláztatásán keresztül – egyszerűen érdemtelennek mutatkoznak a becsületesebb, méltányosabb, szabadabb viszonyokat óhajtó ellenzéki választók bizalmára”. A politikai módszerekben való hasonlóság („rondaság”) eredményeként létrejövő közönyben látja a mai politika tragédiáját Tamás Gáspár Miklós, hozzátéve, hogy végülis ez mind a zsarnokság következtében létrejövő egyszerű mellékhatás.

Zárásként megállapítja, hogy az ellenzékre szavazni értelmetlen és fölösleges. „HAGYJUK ABBA. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – NEM SZABAD VÁLASZTÁSON – SZAVAZGATNI ÉRTELMETLEN” – jelenti ki nagybetűkkel, majd hozzáteszi, hogy: „nyerjen Tarlós, nyerjen Orbán, nyerjenek a Kocsis Máték”. Publicisztikája végén megállapítja, hogy a jelenlegi zsarnokságban a mostani cinkos ellenzéki rendszer eltakarítása az elsődleges prioritás. „Az első lépés ebben az irányban: eltakarítani az útból ezt a szétzüllött, viszolyogtató, haszontalan ellenzéket – undorodom tőle csakugyan – , és tiszta szemmel, józan ésszel meglátni a zsarnokságnak azt a sivatagát, azt a nemzeti pusztulást, amelyben élünk” – zárja írását.