Jules Verne – egy szociálisan érzékeny konzervatív

2018. február 08. 17:44

A most 190 éve született Jules Verne volt az első, akinek sikerült színvonalasan, átélhetően ábrázolnia a természettudományt és a technológiai haladást. De emellett lokálpatrióta bretagne-i, hazafias francia és Amiens városának tisztes konzervatív polgára volt a magyar néplélekben elmagyarosodott nevű egyszeri, derék francia író, aki élete végén már egyre pesszimistábban értékelte a progresszió fejleményeit.

2018. február 08. 17:44
Paár Ádám
Mandiner

Február 8-án van Jules Gabriel Verne, vagy ahogyan mi magyarok évtizedeken át mondtuk: Verne Gyula születésének 190. évfordulója. Verne nem rendelkezett magyar gyökerekkel, felmenői franciák, bretonok és skótok voltak, ám kivívta a legnagyobb megtiszteltetést, amely egy külföldi írót érhet: majdnem „tiszteletbeli” magyar író lett.

Holott soha nem járt Magyarországon. Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szilárd Leó és Teller Ede is kedvenc szerzői közé sorolta, és politikai rendszerektől függetlenül a legolvasottabb külföldi írók között szerepelt a neve évtizedeken keresztül.

Verne verseket, operettlibrettókat, novellákat írt, de igazán a Különleges utazások sorozattal robbant be a köztudatba. 1863-tól 1875-ig az utazások, majd második írói szakaszában a forradalmárok, szabadságharcosok álltak az érdeklődése középpontjában, végül 1888-tól számítják Verne pesszimista korszakát, amelyben a sötét jövő, és olykor a társadalombírálat is nyíltan megjelenik. Az utazásos regényeken kívül történelmi regények és bűnügyi regények is kötődnek hozzá, de ezekben a műfajokban sokkal tehetségesebb pályatársai voltak. 

Elgondolkodhatunk azon, mi okozta ennek a Franciaország peremvidékéről, Bretagne-ból érkezett írónak a népszerűségét. Mindenekelőtt

ő volt az első, akinek sikerült színvonalasan, átélhetően ábrázolnia a természettudományt és a technológiai haladást,

olyannyira, hogy egyenesen a sci-fi írók egyik elődjének tartják. Az írók Verne színre lépését megelőzően is fordultak meseanyagként a tudományhoz és a technikához, írtak ördöngös szerkezetekről, gépekről, automatákról, Hold-utazásról, de ezeknek az íróknak hiányzott a megfelelő képzettsége ahhoz, hogy valóban átélhetővé tegyék a történeteket. Verne nem volt ugyan sem mérnök, sem technikus (jogot végzett, bár ezt a tudását soha nem gyakorolta), de alapos előtanulmányokat folytatott a természettudományok terén. 

Emellett Verne a világ minden tájára elkalauzolta az olvasókat, a tengerek mélyére, a Föld középpontjába és a világűrbe. A gyarmatosítás és a romantika együttesen felkeltették az európai ember kíváncsiságát az egzotikum iránt. Verne ráérzett arra, hogy az utazásos kalandregény az ő igazi zsánere. Olyan művészi erővel ábrázolta a földrajzi tájakat, a népek szokásait, hogy a közvélemény sokáig el sem akarta hinni, hogy az Öt hét léghajón, A Grant kapitány gyermekei, a Nemo kapitány vagy a Sztrogoff Mihály szerzője soha nem járt az általa megidézett tájakon. Az olvasók nem tudták elképzelni, hogy nem valami világlátott tengeri medve, hanem egy csendes amiens-i polgár, 1888-tól Amiens város önkormányzatának egyik tagja írja a könyveket.

Ezek mellett még feltétlenül említést érdemel, hogy Verne olyan közösségi értékrendet propagált, amely máig nem veszített érvényességéből.

A becsület, a szorgalom, a társakért viselt felelősségérzet képezik ennek az értékrendnek az alapját.

Hősei gyakran közösségi vezetők, mint Sándor Mátyás vagy Grant kapitány – mindketten személyes áldozatot hoznak azért, hogy új hazát alapítsanak a nincsteleneknek. 

Verne egész életében konzervatív volt habitusában. Szülőföldje, Bretagne királypárti érzelmeiről volt híres, és a leghíresebb breton író sem hazudtolta meg őseit. Francia patrióta volt, egyszersmind royalista, a francia becsület védelme miatt élete végén Dreyfus-ellenes (mint Edgar Degas vagy Paul Cézanne impresszionista festők), ugyanakkor megőrizte barátságát számos Dreyfus-pártival, sőt egykori kommünárokkal.

Baráti köre – a két Dumas, Victor Hugo, Georges Sand, a léghajós és fényképész Félix Nadar, a természettudós Élisée Reclus – révén a harcos francia liberalizmushoz kötődött, személyes nézetei révén viszont azokhoz a közösségi eszményekhez, amelyek perspektívájából nézve a 48-as liberalizmus doktrinerré és túlhaladottá vált. Amiens város tanácsosaként Verne a gyakorlatban is igyekezett azokat a szociális eszményeket óvatosan megvalósítani, amelyeket leginkább A bégum ötszázmilliója című utópiában megírt. Ebben a regényben az eszményi város, Francéville képviseli a békés haladást, egészséges életmódot, higiéniát és spontaneitást a militarista német mérnök, Schultze Acélvárosával, a 20. századi kaszárnya-diktatúrák és iparosító zsarnokságok előképével szemben. 

Verne nem hitt a kor tömegmozgalmaiban, elutasította a Kommünt.

A tudományba vetett hite is megingott. Regényeiben a tudósfigurák gyakran az öncélúság és nihilizmus terepére tévednek, egy szűkebb közösséget vagy egyenesen a világot fenyegetik, mint Schultze mérnök, Hatteras kapitány, Thomas Roch A francia zászlóban vagy Robur, a fanatikus feltaláló. Velük szemben Sándor Mátyás, Grant és különösen Sarassin doktor, A bégum ötszázmilliója hőse képviselik azt a tudóst, aki a tudását a közösség javára fordítja, és eközben nem kérdőjelezi meg a morális világrendet. A Grant kapitány gyermekeiben a hős kapitány azért utazik a Csendes-óceánon, hogy új hazát keressen a nincstelen skót kivándorlóknak. Sándor Mátyás kis közösséget alakít a Földközi-tengeren a három kontinens üldözöttjei számára. Míg Nemo kezében a tudomány a pusztítás, Sándor Mátyás kezében az alkotás eszközévé válik.

Jules Verne a Sándor Mátyás- és Sarassin-szerű kiemelkedő, humánus közösségi vezetők mellett nem feledkezett el a társadalom elesettjeiről sem. Regényei tanúskodnak arról, hogy milyen szeretettel fordult a szegények, köztük a munkások, de leginkább a „tenger munkásai”: a halászok, tengerészek felé. A Nemo kapitány legrokonszenvesebb hőse nem a hideg kapitány, akinek bosszúvágyát és embergyűlöletét átérezni és megérteni lehet, de nem lehet vele egyetérteni, hanem Ned Land, az egyszerű, földhözragadt kanadai bálnavadász, aki a tudomány emberével, Arronax professzorral ellentétben nem érez semmilyen rokonszenvet a Nautilus tengeralattjáró parancsnokának rideg elvei iránt, és nem hajlandó alávetni magát Nemo akaratának. Verne legszebb verse, a John Playne siratója egy iszákos tengerész utolsó útjáról szól megrázó erővel. 

Jules Verne számára mindig fontos volt a haza és a nemzet.

Különösen az 1870-es megalázó francia vereség után. A francia zászlóban a megbomlott lelkű francia tudós, Thomas Roch gyűlöli a világot, leginkább hazáját, amely nem értette meg, és nem tart igényt az új fegyverre, amely forradalmasíthatná a hadviselést. Ám végül, a döntés percében a feltaláló inkább felrobbantja a kalózhajót, fogva tartóival és önmagával együtt, semhogy bevesse a titkos fegyvert a hadihajó ellen, amelyen hazája zászlaja lobog. A hazafi felülkerekedik benne, legyőzve a kicsinyes becsvágyat. Verne nem kedvelte Nagy-Britanniát, és breton szíve minden melegével a kelta rokonnépek szabadságát kívánta. Nem csoda, hogy erős rokonszenvvel ábrázolta regényeiben a skótokat és íreket. 

Vernét szerették úgy látni és láttatni, mint a természettudományos és mérnöki tudományok propagálóját. Ám a John Playne siratója vagy vallásos témájú – sajnos kevésbé ismert – versei, a társadalom elesettjeiről szóló, dickensi ihletésű Senki fia, vagy regényeinek esendő, a világmegváltás és az általános morál között őrlődő tudósfigurái mutatják, hogy mennyire többről szól ez az életmű.

Összesen 52 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tyrker
2018. február 12. 13:01
A szerző azt állítja, hogy Verne nem járt Magyarországon. Valójában 1892-ben ellátogatott Budapestre és Pozsonyba is.
szekula
2018. február 09. 00:49
Nem akarok elkeseríteni senkit, de Vernét az utópista szocialisták ihlették főként; Charles Fourier, Henri de Saint-Simon és Étienne Cabet leginkább. (Más kérdés, hogy a párizsi kommüntől hányt, ahogy az evolúció ötletétől is, és élete uccsó évtizedére közismerten benácult.)
annamanna
2018. február 08. 22:49
"Ogygen – Ox Ygen A flamand kisvárosban, Quiquendone-ban tipikus nyárspolgárok élnek, tipikus mindennapi életükkel. Ám egyszer csak nagyon különleges hatása éri az embereket… „Tudni való, hogy az állatok a rendes időkben éppoly flegmatikusak voltak errefelé, mint gazdáik. A kutyák, macskák nem éltek, inkább csak vegetáltak. Soha egy kéjes borzongás, soha egy dühkitörés.” Doktor Ox, a vegyész és asszisztense Ygen úr a kisváros mellé költözteti laboratóriumát és - mint a városka jótevője, és az innováció éllovasa – a saját költségén kívánja megoldani az utcák és a házak gázvilágítását és fűtését, egyfajta „megvilágosodás” címszó alatt. Mivel ő viseli a költségek nagy részét, meg is kapja a megfelelő jóváhagyásokat rövidtávon a városka Közgyűlésétől. "De micsoda változás következett be ama néhány hónap során, amelynek legapróbb eseményeiről is számot próbálunk ehelyütt adni! Kutyák-macskák kimeresztették fogukat-karmukat. Itt-ott - dührohamuk ismétlődése esetén - agyonlövetésükre is sor került. Első ízben lehetett olyan lovat látni, mely megbokrosodva vágtat végig Quiquendone utcáin, olyan ökröt, mely nekiront egy társának, hogy szarvával felöklelje..!” Az építési munkálatok előrehaladásával azonban problémák kezdenek felmerülni. Furcsa változások vehetők észre mindenkin és szinte mindenen: Quiquendone lakói „betegek” lesznek, agresszívekké, zavartakká és türelmetlenekké válnak. Az írót más regényeiben is foglalkoztatta, hogy hol válik a tudományos megszállottság kártékonnyá, az emberi méltóság elleni vétséggé. A valóság elkendőzése csak egy ideig lehetséges a doktor számára, mert a rejtélyre egy véletlen baleset során fény derül. Világossá válik, hogy doktor Ox kísérletezik a városka lakóin: egy őrületbe hajló zseni tömegméretű fiziológiai-kémiai kísérlet "szenvedő" alanyaivá váltak." http://marakonyves.blogspot.hu/2011/02/jules-verne-doktor-ox-otlete.html
zolka50.50
2018. február 08. 20:43
"ahogyan mi magyarok évtizedeken át mondtuk: Verne Gyula" Mint ahogy mindenki mást. Akkoriban minden író nevét magyarosították. Tolsztoj Leó, például.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!