Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatási ágazat áll: itt az átlagos jövedelem a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt, de a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztráltak.
A vállalkozások körében ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 12,8 százalékos béremelkedés történt, viszont az esetükben az adatok azt mutatják, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le, alapesetben márciusig-áprilisig is elhúzódnak. A kereseti dinamikát itt tehát még a tavalyi folyamatok befolyásolják, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások.
Az ágazati adatok alapján megállapítható, hogy a bérnövekedés a munkavállalók széles körét érinti. A versenyszférán belül egyedül a kis súlyú energiaiparban nem történt két számjegyű béremelkedés, miközben felfelé kiugró adat sincs, minden ágazatban 20 százalék alatt maradt a kereseti dinamika. Szintén a széles körben tapasztalható bérnövekedést jelzi, hogy a mediánkereset az átlagjövedelemnél érdemben gyorsabb ütemben, 16,2 százalékkal nőtt februárban. Vagyis a bérfejlesztések jobban koncentrálódtak az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, és ebben a minimálbér, valamint a garantált bérminimum érdemi emelése játszott szerepet.
Az idei év elején a jegybanki toleranciasávba visszalassuló infláció nyomán februárban is jelentősen, 9,9 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke. A gazdasági kilátások javulásával, és így az óvatossági motívum oldódásával párhuzamosan ez érdemi támaszt jelenthet a fogyasztásnak.
Az éves keresetnövekedés szempontjából a márciusi adat lesz kiemelten fontos, ugyanis a vállalati szférában rendszerint ekkorra zárulnak le a szokásos év eleji bértárgyalások, amely aztán az egész éves bérdinamikára kihatással van. Ezt áprilisban kapják kézhez a munkavállalók, a magasabb bérek pedig várhatóan érdemben enyhítik az óvatossági motívumot is, így a kiskereskedelemben ekkortól láthatunk érdemi fordulatot.
Ezzel együtt a 2024-es évben éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedést valószínűsítünk, amely az éves átlagban 4,6 százalékos inflációt is figyelembe véve
7 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet, ami támogathatja a fogyasztás bővülését.
Várakozásaink szerint a gazdasági bővülés beindulásával és így a munkaerő iránti kereslet fokozódásával a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, amelynek a kigazdálkodása a vállalatokat fejlesztésekre ösztönözheti, így a hatékonyságemelkedésén keresztül javulhatnak a növekedési kilátások is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Kallos Bea
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
A KSH friss, termék-külkereskedelmi adatai szerint az import visszaesésének a mértéke érdemben mérséklődött az előző hónaphoz képest, ám a külső kereslet várhatóan a következő hónapokban is visszafogottan alakulhat. A Makronóm Intézet szakértője szerint jó hír viszont, hogy a legfrissebb hangulatindexek már javulást mutatnak a hazai szempontból is fontos német iparban, főleg a járműgyártásban a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet friss felmérése szerint.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
A súlyos állapotban lévő férfit azonnal kórházba szállították, közben a társai kereket oldottak a helyszínről.
