Brüsszel igent, Magyarország nemet mond az ukrán gabonaimportra

A brüsszeli nyári szünet előtti utolsó tanácskozáson vettek részt az EU-s tagállamok agrárminiszterei. A kiemelt téma természetesen az ukrán gabonaimport volt, illetve Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Románia közös nyilatkozta, amelyben arra próbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy a szeptember 15-ig tartott szárazföldi exporttilalmat legalább az év végéig hosszabbítsa meg. 

Az Európai Bizottság a párbeszédet szorgalmazza az öt tagállam és Ukrajna között, a választások előtt álló Lengyelország azonban közölte: tulajdonképpen csak formalitásból kéri az EU-tól a tilalom hosszabbítását, mivel azt így is, úgy is megteszi. Nagy István agrárminiszter hasonlóképpen nyilatkozott. Mint mondta: 

Oroszország július 17-én felmondta (nem hosszabbította meg) az ukrán gabonaexportra vonatkozó, az ENSZ és Törökország bábáskodása mellett létrejött megállapodást. A biztosítók természetesen nem hajlandóak innentől a szállítási vállalatokkal szóba állni, így a fekete-tengeri ukrán gabonakereskedelem gyakorlatilag néhány nap alatt halott lett. 

Az orosz ultimátummal a helyzet visszakanyarodott oda, ahol a háború kitörése után tartott. Az ukrán kikötőkben bent ragadó gabonát Kijev megpróbálja szárazföldi úton továbbítani az EU területére, ahonnan aztán a szállítmányok elméletileg a kontinensen kívüli célországok felé vennék az irányt. Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban ez soha nem valósult meg. Azzal, hogy a háború kitörése után az EU vámmentességet adott Ukrajnának az EU felé, óriási baklövést követett el.

Az ukrán exportőrök – kihasználva a kiskaput – olcsó, de ellenőrizetlen és az idő előrehaladtával egyre gyatrább minőségű gabonával árasztották el az EU-s piacot, aminek a levét elsősorban a szomszédos országok, köztük Magyarország itta meg. 

Zelenszkij szerint ez nem európai hozzáállás

Bár a megállapodás szerint a tranzitországok területén a szállítmányok áthaladhatnak, és egyedül a helyi kereskedelem tiltott, Kijev máris jelezte, hogy ez számára nem elég. Mind az ukrán kormány, mind személyesen Zelenszkij jelezte: elfogadhatatlannak és „nem európainak” tartja a szeptember 15-i határidő meghosszabbítását, vagyis terveik szerint Brüsszelnek újra köteleznie kellene az érintett országokat a saját piacukat súlyosan károsító ukrán gabonadömping fogadására. 

A június 26-án tartott agrárminiszteri egyeztetésen a tagállamokat nem hatotta meg az ukrán sértődöttség. Varsó világosan közölte: 

A lengyel kormány idegessége más szempontból is teljesen érthető. Varsó már eddig is óriási összegekkel támogatta a lengyel gazdákat, hogy valahogyan enyhítse az ukrán gabonadömping okozta károkat, ám azok továbbra is elégedetlenek. Márpedig óriási szüksége lesz gazdákra a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjának az őszi parlamenti választásokon. Szavazóbázisának döntő többsége ugyanis vidéki, ráadásul a mezőgazdaságban dolgozik. Ha tehát a kormány enged Brüsszelnek és Ukrajnának, az a jelenlegi, elég feszült belpolitikai helyzetben akár a bukásához is vezethet.

Hol vannak a szakmai érvek?

Nagy István agrárminiszter hasonlóképpen fogalmazott, mint lengyel kollégája, és közölte: Magyarország bármilyen eszközzel és mindenáron megvédi a magyar gazdák érdekeit, akkor is, hogyha az Európai Unió esetleg szeptember 15-e után nem hosszabbítaná meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós tilalmat. Mint mondta, 

„Ragaszkodni kell az intézkedés fenntartásához, ugyanis nem engedhető meg, hogy a magyar tározókat a bennragadt ukrán készletekkel ismét teletöltsék. Annak hatályát muszáj az aratás utánra kitolni, hogy a saját termésünknek helye legyen” – mondta, rámutatva, hogy a fekete-tengeri kereskedelem leállásával nagy a veszélye annak, hogy 40 millió tonna ukrán gabona az Európai Unió belső piacára kerül, márpedig akkor az egész hagyományos európai mezőgazdaság összeomlik.

– mondta a tárcavezető, és kiemelte: Magyarország azt a javaslatot tette, hogy az EU részesítse tranzitdíj-támogatásban az ukrán gabonaszállítmányokat azért, hogy az ukrán gabona Európából el tudjon jutni a hagyományos piacokra.

A tranzit átka

Utóbbi javaslat rendkívül fontos, ugyanis szorosan összefügg azzal, miért próbálnak az exportőrök és a re-exportőrök a lehető leghamarabb megszabadulni az ukrán gabonától ahelyett, hogy eljuttatnák azt az eredetileg tervezett kikötőkbe. Az ukrán gabona csak addig olcsó, ameddig tengeri útvonalon szállítják. 

Minden egyes kilométerrel egyre drágább a szállítás, ezzel az olcsó ukrán gabona elkezd drágulni, és veszít a versenyképességéből. Kijevnek ez a legnagyobb problémája, a vele szomszédos EU-s tagállamoknak azonban a szállítási költségeken túl még a vasúti és a tárolókapacitás bővítésének brutális költségeivel is szembe kell nézniük. Nagy István felvetése a tranzitköltségek EU-s forrású fedezéséről teljesen jogos, lengyel kollégája szintén ezt szorgalmazza, igaz, kissé nyersebben. „Ha az Európai Bizottságnak ennyi mindenre van pénze, akkor biztosan meg tudja oldani a szállítás támogatását is” – mondta Robert Telus.

Újra hápog

A brüsszeli béna kacsaként is emlegetett Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos ugyanakkor közölte, hogy az Európai Unió kész arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági termékeinek szinte teljes egészét exportálja a szolidaritási folyosókon keresztül. Ez elsősorban „havi négymillió tonna olajos magvak és gabonafélék elszállítását jelenti”. 

Az európai politikától már búcsúzó lengyel biztos hozzátette: az EU több tagállami kezdeményezést is megvizsgál, hogy közös tervet dolgozzon ki az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportja szállítási többletköltségeinek fedezésére, egyelőre azonban nincs becslés a finanszírozási költségekre.

Wojciechowski végül előrántotta a „globális élelmiszerválság” ütőkártyát is, amikor úgy fogalmazott: az EU november óta Ukrajna exportjának 60 százalékát a szárazföldi szolidaritási folyosókon, 40 százalékát pedig a Fekete-tengeren keresztül szállította, amikor az ENSZ által támogatott gabonamegállapodás még érvényben volt. 

Hogy az afrikai országok a tavalyi hasonló érvelés ellenére miért nem jutottak hozzá az ukrán gabonához, hogy a hamisan csengő indoklás mögött hová tűnt a tavalyi ukrán gabonaexport, hogy miként írta felül az uniós tagállamokra rogyasztott gabonamennyiség a globális gabonakereskedelem teljes rendszerét, és hogy miért teljesen hazug az afrikai országokra mutogatni szolidaritási indokként, arról itt írtunk bővebben:

Fotó: Orosz rakétatalálatot kapott gabonatároló ég az odesszai területen 2023. július 21-én. MTI/EPA/Déli hadműveleti parancsnokság