Brüsszel semmit nem hajlandó kezdeni az olcsó ukrán gabonával, amibe lassan belefullad az EU agrárpiaca. Magyarország saját kézbe vette a dolgot, és szigorú ellenőrzésbe kezdett, hogy elváljon az ocsú a búzától.
A háború kitörése után, amikor úgy tűnt, hogy az ukrán gabona nem jut ki a kikötőkből, az Európai Unió gyorsan eltörölte az importvámokat Kijevvel szemben, így a termények szabadon és nyomott áron zúdultak rá Európára. Az eredeti ötlet az volt, hogy az uniós tagországok segítenek kijuttatni a szállítmányokat a világpiacra, elkerülve az ukrán gabonaexport teljes becsődölését. A valóság ezzel szemben az lett, hogy a brutális mennyiségű és vámmentes ukrán termények az európai piacon maradtak, és módszeresen kezdték tönkreverni a tagállamok gabonakereskedelmét.
A 2021-es EU-s gabonaimport Ukrajna felől 287 ezer tonnát tett ki. Ez a szám tavaly már 2,8 millió tonna volt. A probléma egyre súlyosabbá vált, és akkor sem változott, amikor az ukrán kikötők újra megnyíltak. Az ukránoknak kényelmesebb és olcsóbb volt az Európai Uniót elárasztani terményeikkel, tudván: Brüsszel úgysem tesz semmit. Ebben pedig maximálisan igazuk van.
Az ukrán gabonahorror olyan piactorzító hatással bír, hogy a leginkább érintett tagországok, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közös nyilatkozatban fordultak Brüsszelhez segítségért. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de miután a jelenlegi szituáció inkább az EU-s piac tönkreveréséről szól, kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni a belső piaci egyensúlyt.
Brüsszelben a hat ország minisztere azt várta az illetékes bizottságtól, hogy vessen véget annak a rendkívül káros gyakorlatnak, amelynek során a Közel-Keletre és Afrikába szánt ukrán gabonát az Európai Unió területén értékesítik, mesterségesen amortizálva ezzel az érintett államok gabonakereskedelmét. Brüsszel azonban – nem meglepő módon – semmit nem hajlandó tenni, továbbra is úgy véli, hogy Ukrajna feltétel nélküli segítsége azon az áron is fenntartható, hogy közben egyes tagországok agrárpiaca beleroppan. Pedig a tagállamok nem a vámmentesség eltörlését kérték, csupán azt, hogy az ukrán termények az eredeti célként megfogalmazottak szerint hagyják el az Unió területét.
„Brüsszel nem áll ki a magyar és a közép-európai gazdák mellett, nem nyújt olyan segítséget, ami megvédené az egyébként ellehetetlenülő magyar, román, lengyel vagy bolgár termelőket. Az Európai Bizottság az egységes tagállami teherviselés helyett a közép-európai gazdákkal fizettetné meg az ukrajnai gabonaexport árát” – írta közleményében érthető indulattal az Agrárminisztérium.
Miután Brüsszel újabb ékes bizonyítékát adta annak, mennyire nem a gondjaira bízott uniós értékeket és piaci stabilitást tartja szem előtt, a tagállamok kénytelenek saját kezükbe venni az ukrán gabonacunami problémáját. Nagy István agrárminiszter a napokban arra mutatott rá: az ukrán gazdák azért is tudják ennyire nyomott áron adni a gabonát, mert természetesen semmilyen uniós rendelkezés nem vonatkozik rájuk a termesztési gyakorlatokkal, biztonsággal és előírásokkal kapcsolatban.
Az áldatlan állapotok ellen Lengyelországban a gazdák már tüntetést is szerveztek, természetesen hatástalanul: ameddig Brüsszel teljesen semmibe veszi a saját maga által meghozott uniós piaci biztonságra vonatkozó szabályokat, a tagállamok maximum csak az Európai Bizottság impotens viselkedésére hívhatják fel a figyelmet – vagy olyan intézkedéseket hozhatnak, amely még jogukban áll, és ha nem is szünteti meg az ukrán gabonaterrort, legalább lélegzetvételnyi időhöz jutnak általa.
Magyarország – több tagállamhoz hasonlóan – egy szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrző folyamatot indított be, amelynek során kikezdhetetlen logikával csupán azt teszi, amelyet az uniós szabályok előírnak. Ahogy Nagy István fogalmazott: „Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel”. A gyakorlatban ez az egész országra kiterjedő és folyamatos ellenőrzési akciót jelent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában.
azt vizsgálva, használnak-e az érintettek nem EU-s szabványnak megfelelő technológiával termesztett vagy homályos eredetű ukrán gabonát.
A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a Szolidaritási Folyosó megfelelően működjön, és eljusson az ukrán gabona a harmadik országokba és a Közel-Keletre,
Nagy István egyben újabb problémákra hívta fel a figyelmet: a búzához hasonló káoszos helyzethez kezd vezetni az Ukrajnából érkező, a vámmentességet kihasználva szintén nyomott áron értékesített baromfihús és méz óriási mennyisége is. Ezeknél a termékeknél természetesen szintén fittyet hánynak minden EU-s szabályra, többek között az ellenőrizhető eredetmegjelölésnek is. Magyarország tehát – a többi tagállammal együtt – újra nekifut a valószínűleg felesleges körnek Brüsszelben, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy valamilyen módon kötelezze az Ukrajnából érkező, azonosíthatatlan termelési körülmények között készült termékek gyártóit az egyértelmű eredetmegjelölésre. Az ukrán méztermékek ugyanis pontosan ugyanazt teszik a hazai termelőkkel, mint a gabona esetében: kirántják a lábuk alól a saját piacukat.
Fotó: 123RF
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Családról, hitről, politikáról és lánya támadásairól beszélt Gáspár Győző. A showman kiállt Gáspár Evelin mellett, Orbán Viktort méltatta, bírálta az őt és családját érő kritikákat, és azt is elárulta, miért hagyta ott annak idején az RTL-t.
„Náci Barbie”, „közpénzszopó” – csak pár durva jelző, amit női politikusok kapnak. A Hotel Lentulaiban Vitályos Eszter, Ibolya Csenge és Hal Melinda elemezték a Tisza-párt körüli online agressziót. Miért lett „szexi” a bántalmazás, és hol válik a kritika pszichózissá? Brutális kommentek és túlélési stratégiák a kampányban.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
Az MCC évről évre bővülő hálózata egyre több motivált fiatalt gyűjt egybe.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Ezt is megértük.
