Konfliktusok nélkül dolgozik együtt apa és fia: éves szinten 16 milliárd forintot termelnek. A Trend FM május 3-ai adásának vendége Hercsik Dávid, a DHJ Építő Kft. tulajdonosa volt. A mélyépítési fókuszú, de hulladékgazdálkodással is foglalkozó cégnek saját, minden szabványnak megfelelő építőipari minőségvizsgáló laboratóriuma is van.
A Trend FM Fejlődik a hazai műsorának vendége ezúttal Hercsik Dávid, a DHJ Építő Kft. tulajdonos-ügyvezetője volt. A családi vállalkozásként működő cég története tizenhét évre nyúlik vissza, ám a vállalkozás csak egy abból a cégcsoportból, amelynek alapkövét édesapja, Hercsik István tett le az 1990-es évek elején. Igaz, a DHJ ezek közül a legsikeresebb: a huszonöt cégből álló csoport összárbevétele éves szinten 16 milliárd forint körül mozog, ebből az építőipari vállalat magabiztosan 8 milliárdot mondhat magáénak. Hercsik Dávid elmondta: édesapjával kiválóan működő munkamegosztásban, konfliktusok nélkül dolgoznak. A vezetői generációváltás gyakorlatilag most zajlik náluk, de nincs szigorúan kőbe vésett ütemterv vagy céldátum, ami alapján végrehajtanák azt.
A cég mély- és magasépítéssel, valamint rekultivációs kármentesítési feladatokkal foglalkozik. Tevékenységi körük legnagyobb részét a mélyépítési szegmens jelenti, ezen belül szenny- és ivóvíz hálózatok telepítésével, útépítéssel, nagyobb volumenű földmunkákkal és hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Magasépítési megrendeléseik alapvetően ipari létesítmények, csarnokok építésére vonatkoznak, de foglalkoznak betongyártással is. Utóbbival kapcsolatban
a csúcsminőség szinten tartása érdekében pedig létrehoztak egy minden szabványnak megfelelő építőipari minőségvizsgáló laboratóriumot, ahol az elvégzett munka minőségét minták alapján tudják bevizsgálni és elemezni. Hercsik Dávid azt is hozzátette: a gyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzésével nincs problémájuk, azok ugrásszerűen emelkedő áraival azonban igen. A háború okozta válság komoly problémákat okoz az építőiparnak, a bitumen és a cement vonatkozásában például nagyon magasra szöktek a költségek – fogalmazott.
A műsorban a cég történetének két nehezebb időszakát elevenítette fel az ügyvezető. Az egyik a 2000-es évek végén kialakult válság volt. Mint Hercsik Dávid fogalmazott: akkoriban a DHJ még jórészt alvállalkozóként vett részt az építőipari munkákban, ezért tevékenységük nagyban függött más vállalatokétól. A helyzet akkor változott, amikor a válság mérséklődésével a kormány gazdaságpolitikai lépései lehetővé tették a fejlesztések elindítását. Ekkor már döntően fővállalkozóként végezték tevékenységüket, és ekkor kezdtek el komolyan foglalkozni a mély- és magasépítéssel, majd belevágtak a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi projektekbe. 2015-től tudatosan követték azt a folyamatos fejlesztésekkel és beruházásokkal fémjelzett utat, amit kijelöltek maguknak.
amelyeket a másik nehéz időszakban, a COVID-járvány okozta negatív gazdasági környezetben sem állítottak le, ráadásul a nehézségek ellenére sem bocsátottak el senkit a cégtől. „Mindig is a beruházások mellett köteleződtünk el, az eredmény jelentős részét minden évben erre fordítjuk” – mondta a tulajdonos.
A cég komoly fejlesztéseket valósít meg pályázati forrásokból is. Tavaly a GINOP- 1.2.1-21 pályázat segítségével mintegy 312 millió forintot fordíthattak telephely- és technológiafejlesztésre. Ennek során majdnem ezer négyzetméterrel tudják bővíteni meglévő iroda és szervizépület kapacitásukat, de lehetőségük nyílik egy olyan betonpumpa beszerzésére is, amely 37 méter magasra tudja a betont pumpálni – ezzel pedig jelentősen nő a cég gyártási és értékesítési képessége.
Arra a kérdésre, hogy melyik munkájukkal a legelégedettebb, Hercsik Dávid úgy válaszolt: mindegyiket egyformán komolyan veszik, de
A gyakorlatban ez például azt is jelenti, hogy a települések szélén lévő elhagyatott hulladéklerakókat a cég számolta fel, vagy a szemét elszállításával, vagy az úgynevezett tájba illesztéssel. Utóbbit akkor alkalmazzák, ha a felhalmozódott hulladék elszállítása már nagyobb környezetszennyezést okozna, mint a helyén hagyása, ebben az esetben a veszélyes hulladék eltávolítása után befedik a maradékot, hogy a csapadéktól elzárják, így a káros anyag ne szivároghasson tovább a talajba. A fedőrétegre földet simítanak, majd az egészet befüvesítik, így az egykori szemétdombból a szó legzöldebb értelmében vett dombszerű építmény lesz, illeszkedve a környezetbe. A cég 2012-től kezdődően több mint kétszáz ilyen helyreállítási projektben vett részt.
A jövő terveivel kapcsolatban Hercsik Dávid elmondta: ugyanúgy a fejlesztésekre és a befektetésekre helyezik a hangsúlyt, ahogyan eddig. Konkrét terveik között a szerkezetépítések, valamint betonelemek gyártása területén az alapanyaggyártó kapacitások növelése szerepel.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
