A románoknak sosem elég a NATO-csapatokból, még több katonát telepítenének országukba

A térség biztonsági helyzetével kapcsolatos felmérést a G4Media hírportál rendelte az Avangarde szociológiai intézettől, az elmúlt hétvégén végzett telefonos kutatás eredményét pedig hétfőn tette közzé.

A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka pedig ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást. Arra a kérdésre, hogy egy esetleges háború másokat is fenyeget-e, a megkérdezettek 43 százaléka azt valószínűsítette, hogy a háború továbbterjed Európában, 36 százalékuk pedig úgy vélte, hogy megmarad a két fél közti konfliktus szintjén.

A válaszadók 10 százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalékuk helyeselné, 33 százalékuk pedig ellenezné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba.

A felmérés szerint a románok többsége nem tartja jogosnak azt az orosz elvárást, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából és adjon garanciákat arra, hogy Ukrajna nem lesz tagja a szövetségnek, míg 20 százalékuk egyetért ezzel.

A megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára, 21 százalékuk pedig nem tart ettől.

A megkérdezettek 53 százaléka egyetért azokkal a bejelentésekkel, miszerint az Egyesült Államok és Franciaország is kész (további) csapatokat küldeni Romániába, 18 százalékuk helyteleníti ezt. Hasonló arányban (56 százalék 19 százalék ellenében) támogatják azt, hogy a NATO növelje katonai jelenlétét általában a kelet-európai térségben az ukrán határokon kialakult feszült helyzet miatt.

A kutatás arra is kitért, mennyire bíznak a románok abban, hogy vezetőik helyesen kezelik a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A felmérésben Klaus Iohannis államfő alulmaradt Nicolae Ciuca miniszterelnökkel, tartalékos tábornaggyal szemben, aki politikai karrierje előtt vezérkari főnöki tisztséget töltött be a román hadsereg élén. Ciuca esetében (40-39 százalék arányban) valamivel többen feltételeznek helyes reagálást, Iohannis esetében viszont (46-33 százalékos arányban) többen gondolják úgy, hogy nem kezelné megfelelő módon a konfliktushelyzetet.

(MTI)