Az első becslésnél kevésbé, de így is a valaha regisztrált legnagyobb mértékben nőtt az euróövezet bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben az előző negyedévihez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
A harmadik negyedévben szezonális kiigazítással 12,5 százalékkal nőtt az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévihez képest, a nyilvántartások 1995-ös kezdete óta a legnagyobb mértékben. Az Eurostat első becslésében kissé magasabb, 12,6 százalékos negyedéves GDP-növekedést mutatott ki a harmadik negyedévre. A második negyedévben a GDP 11,7 százalékkal csökkent az euróövezetben negyedéves bázison.
Az egy évvel korábbival összevetve a harmadik negyedévben 4,3 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP, kevésbé az első becslésben jelzett 4,4 százaléknál. A második negyedévi euróövezeti GDP 14,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az Európai Unióban szezonális kiigazítással 11,5 százalékkal nőtt a GDP negyedéves bázison a harmadik negyedévben a 11,3 százalékos második negyedévi csökkenés után. A harmadik negyedévi GDP az EU-ban 4,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a második negyedévi pedig 13,9 százalékkal maradt el a 2019 második negyedévitől.
Az euróövezet és az EU bruttó hazai terméke egyaránt 4,4 százalékkal marad el a 2019 végitől és csak kismértékben haladja meg a 2017 első negyedévit. Az Egyesült Államok ennél kissé jobban áll, a harmadik negyedévi bruttó hazai terméke 3,5 százalékkal marad el a 2019 negyedik negyedévitől és nagyjából a 2018 első negyedévi szintnek felel meg.
A legnagyobb negyedéves GDP-növekedést Franciaország érte el a harmadik negyedévben 18,7 százalékosat. A spanyol GDP 16,7 százalékkal, az olasz 15,9 százalékkal nőtt. Ezekben az országokban esett vissza a bruttó hazai termék a legnagyobb mértékben a második negyedévben.
Magyarországon az uniós átlaggal közel megegyező 11,4 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest.
A legkevésbé Görögországban nőtt a GDP a harmadik negyedévben, 2,3 százalékkal az előző negyedévhez képest. Észtországban és Finnországban 3,3 százalékos, Litvániában 3,8 százalékos volt a negyedéves GDP-növekedés.
A lakossági fogyasztás növekedése az euróövezetben 7,3 százalékponttal, az EU-ban 6,9 százalékponttal járult hozzá a harmadik negyedévi GDP-növekedéshez.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
