Kilábalni látszik az építőipar a koronavírus-járvány sokkjából: augusztusban éves összevetésben már alig csökkent az építőipari termelés az euróövezetben és az Európai Unióban.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn kiadott jelentésében közölt előzetes adatok szerint naptári kiigazítással számolva az euróövezet 19 tagállamában tavaly augusztushoz képest 0,9 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 1,5 százalékkal esett vissza az építőipar termelése.
Havi összevetésben naptári és szezonális kiigazítással számolva az euróövezetben 2,6 százalékos, az Unióban pedig 2,4 százalékos növekedést mértek augusztusban.
Júliusban éves összevetésben az euróövezetben 3,4 százalékkal, az unióban pedig 3,7 százalékkal csökkent az építőipar termelése. Az előző hónaphoz képest az eurózónában 0,3 százalékos emelkedést, az EU-ban pedig stagnálást mértek.
Az április mélypontok után gyors javulásnak indult az építőipar teljesítménye. Áprilisban éves szinten az eurozónában 30,9 százalékkal, az unióban pedig 25,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés, míg májusban 10,5 százalékos, illetve 9,0 százalékos visszaesést mértek. Az euróövezetben júniusban 4,7 százalékra, júliusban pedig 3,4 százalékra lassult a csökkenés üteme, míg az EU-ban, 4,4 százalékra, illetve 3,7 százalékra.
Havi összehasonlításban csak februárban, márciusban és áprilisban csökkent az építőipar teljesítménye mindkét blokkban, a legrosszabb hónapnak számító áprilisban az eurózónában 18,1 százalékkal, az unióban pedig 14,6 százalékkal.
Augusztusról a legnagyobb havi növekedést Franciaországból (+4,9 százalék), Szlovéniából (+2,4 százalék) és Magyarországról (+1,9 százalék) jelentették. A legnagyobb csökkenést, 2,5 százalékosat Szlovákiában mérték, majd Belgium következett 2,0 százalékkal és Csehország 1,4 százalékkal.
A legnagyobb csökkenést 2019 augusztusához képest Szlovákiában (-18,0 százalék), Magyarországon (-13,6 százalék) és Lengyelországban (-12,1 százalék) regisztrálták. Emelkedést mértek Romániában (+12,4 százalék), Szlovéniában (+4,8 százalék) és Finnországban (+2,2 százalék).
A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 13 országból nincs augusztusra vonatkozó adat, közülük 7 országra pedig csak negyedéves adatot tesznek közzé.
A második negyedévben az előző negyedévhez képest az euróövezetben 11,9 százalékkal, az Európai Unióban pedig 10,3 százalékkal csökkent az építőipar termelése, míg éves összevetésben 15,6, illetve 13,4 százalékos visszaesést mértek.
(MTI, fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
