Olasz intézet: Az olaszok jövedelme csökkent, a magyaroké sokat nőtt tíz év alatt

Csökkenő reálbérek mindenütt

A reálbérek, azaz a tényleges vásárlóerő csökkent még hat országban: Portugáliában 0,8, Írországban 1,1, Belgiumban 2,1, Ausztriában 3,9, Horvátországban 4,4, Spanyolországban pedig 5,8 százalékkal.

Az olasz háztartások a 2008-as válság óta a fizetéseik csökkenése miatt összesen 70 milliárd eurót vesztettek el, ami fájóan hiányzik a gazdaságból is, hiszen így nem alakul fogyasztássá vagy megtakarítássá. Egyik mutató sem árulkodik a helyzet javulásáról: 2008 és 2017 között az összes olasz fogyasztás 15 milliárd euróval csökkent, a megtakarítási hajlandóság pedig szintén esett, 11,6 százalékról 7,7 százalékra. 

Növekvő reálbérek Magyarországon

Élesen szemben állnak e folyamatok a magyar gazdaság helyzetével, ahol Európa egyik leggyorsabb bérnövekedése látható, a gazdaság szintén a leggyorsabb növekedést mutatja, a hazai kiskereskedelmi forgalom pedig fenntarthatóan, az ipari termeléssel együtt hónapról hónapra nő, miközben az infláció alacsonynak számít.

Mutatjuk is az olasz intézet számításait összefoglaló ábrát, amely 2008 és 2017 között mutatja be az inflációval korrigált felhasználható, azaz ténylegesen rendelkezésre álló, elkölthető jövedelmek alakulását. Magyarország e ranglistán uniós szinten a hatodik helyen áll és valószínűleg előrébb is lépne, ha az adatok 2019-ig állnának rendelkezésre, hiszen az utóbbi években is komoly bérnövekedésnek lehettünk tanúi.

Mindenesetre, míg az unió átlagában 3,4 százalékkal nőtt a reáljövedelem közel egy évtized alatt és Görögországban ténylegesen közel harmadával csökkent, addig Magyarországon 14,4 százalékkal nőtt, amivel a szlovák, cseh, a német, a szlovén és az osztrák gazdaságot is maga mögé utasítja a magyar gazdaság.

Folytatódhat, de vannak kockázatok

Közben az is kiderült, hogy júliusban 10,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, ezzel a bruttó átlagbér 362 600 forintra emelkedett, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket figyelembe véve 248 600 forint volt. Sőt, a legfrissebb adatok szerint a magyar családok augusztusban is folytatták a kiskereskedelmi rohamot. „A nem élelmiszerek húzzák a kiskereskedelmi forgalmat. Ez pedig a lakossági fogyasztás felfutásának köszönhető, amely mögött a nettó reálbérek és a foglalkoztatottság elmúlt években látható növekedése mellett a fogyasztási hiteleknél bekövetkezett bővülés áll” – kommentálta az MTI-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A Makronómnak nyilatkozó elemzők szerint a reálbérek emelkedése folytatódhat, a bérfelzárkózás most erőteljesen zajlik a nyugati szinthez, ezzel párhuzamosan a cégek pedig épp beruházási robbanást hoztak létre, hogy versenyképességüket a növekvő bérek ellenére is megőrizzék.

„A bérrobbanás egész Kelet-Európára igaz, a Baltikumtól a Balkánig szinte mindenhol kétszámjegyű, vagy azt közelítő bérnövekedés van már 2-3 éve az elvándorlás és az emiatt kritikussá váló munkaerőhiány miatt” – mondta a Makronómnak Suppan Gergely, aki szerint „Csehországban például már 300 ezer felett van a betöltetlen állások száma, pedig onnan nem is vándoroltak ki sokan, de a Balti államokból, Romániából és Bulgáriából a lakosság 15-20 százaléka már kivándorolt, a nem uniós tag balkáni országokból pedig ennél is több.”

„Nálunk a kormány időben felismerte a helyzetet, amit a szochó csökkentésével segít, így a bérköltségek évente 1,7 százalékponttal kisebb ütemben nőnek, mint a bruttó bér” – vélekedett Suppan és hozzátette, hogy „ma már olyan munkaerőhiány van egyes ágazatokban, hogy egyre jobban közelíteni kell a nyugati bérekhez, különösen igaz ez az építőiparban és a vendéglátásban”. 

„Már a régióval is versenyzünk, ezért a hazai bérek növekedése sem maradhat le, a román pedagógusok például már többet keresnek, mint nálunk” – mondta el, de azt is felvetette, hogy „ha azonban a forint gyengül, akkor gyorsabb bérnövekedésre lesz szükség, mert euróban számolva lassabban közeledünk a nyugati bérekhez, ez pedig elvezethet egy ár-bér spirálhoz”.