A „kormánypárti tudósokról”

„Hogy ezek a kollégák hogyan számolnak el a saját tudományos és állampolgári lelkiismeretükkel, és hogy hogyan néznek a többi tudóstársuk szemébe, az legyen az ő problémájuk. Valószínű, hogy a nyilatkozataik nem is az akadémiai szférának szólnak, hiszen ott megvan a szaktudás ahhoz, hogy állításaikat  a helyükön kezeljék – inkább a közvéleményt vannak hivatva befolyásolni, és nagyon szomorú, hogy valódi tudományos kiválóságuk súlyával segítenek a valótlanságok terjesztésében. Mivel ők maguk és az őket megbízó politikusok, továbbá a kormánypárti sajtó is megfellebbezhetetlen tekintélyként kezeli őket, érdemes feltenni a kérdést: mi a célja a kormánynak az ő szerepeltetésükkel, valóban szakmai tanácsot vár tőlük, vagy csak – politikai lojalitásukat kihasználva – tevékenysége legitimálását, bármi legyen is ez a tevékenység? (...)

A kormányt támogató média előszeretettel ismételgeti, hogy mennyi nagyszerű tudós állt Palkovics miniszter mellé. Mi összesen (belföldön és külföldön) nyolc ilyen személyt találtunk: Anisits Ferencet, Bollobás Bélát, Grüner Györgyöt, Mezei Ferencet, Náray-Szabó Gábort, Németh Károlyt, Szabó Gábort és Závodszky Pétert. Érdemes ezt összehasonlítani az MTA honlapján felsorolt, az MTA-t támogató nyilatkozatok felsorolásával, amiről a kormány álláspontját visszhangzó sajtó természetesen hallgat.

Ezeken a támogató nyilatkozatokon túl, az Európai Fizikai Társaság és annak Kondenzált Anyagok Szakosztálya is állásfoglalást adott ki az MTA támogatásáról. Külön kiemelendő, hogy Rüdiger Voss, az Európai Fizikai Társaság leköszönő elnöke búcsúüzenetében kiemelt helyen foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia helyzetével. 

A fentiek alapján, feltételezve, hogy a miniszterelnöki kinevezések az itt bemutatott módon gondolkodó „tudósokat” fogják előnyben részesíteni, sajnos valószínű, hogy a tudományirányításban a valódi tudományos gondolkodás és a tudományos kutatás autonómiájának értéke erősen háttérbe szorul. Pedig egy nemzeti innovációs rendszer ereje éppen abban áll,  hogy a kutatás sokféleségét megfelelő eszközökkel támogatja, nem pedig abban, hogy politikai szempontok alapján válogatott bizottságok révén előírja, hogy a kreatív kutatóknak mit kell gondolniuk és tenniük.”