Közgazdászok: Nem lesz sokszínűbb a sokszínűségi főhivatalnoktól az egyetem

Sokszínűség mindenütt

„Mutatom, hogy a Kaliforniai Egyetem gigahálózatának, tíz alegyetemének egyikén, az UC San Diegón hány, csak esélyegyenlőséggel, sokszínűséggel foglalkozó hivatal van, és akkor semmilyen más hivatalról, például Tanulmányi Osztályról nem beszéltünk, és nem beszéltünk a többi kilenc alegyetemről” – írta Szilvay Gergely korábban, hivatkozva az alábbi listára:

a Kancellári Sokszínűségi Hivatal; helyettes alkancellár az méltányosságért; segédalkancellár a sokszínűségért; a szakok méltányossági tanácsadói; a végzős sokszínűségi koordinátorok; a személyzeti sokszínűségi összekötő; a hallgatói sokszínűségi összekötő; a végzős hallgatók sokszínűségi összekötője; a sokszínűségi főhivatalnok; a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztéséért felelős igazgató; Az Egyetemi Diverzitásért és Esélyegyenlőségért Felelős Hivatal; A Gender Identitás és Szexuális Orientációs Ügyekért Felelős Bizottság; a Nők Helyzetéért Felelős Bizottság; a Közérzet, Kultúra és Befogadás Kampusztanácsa; a Sokszínűségi Tanács; a Kultúraközi Központ; a Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Erőforrások Központja; és végül a Nők Központja.

Nincs sok eredménye 

A kérdés már a közgazdászokat is foglalkoztatja: mivel a sokszínűségi hivatalok, tanácsadók, felelősök, koordinátorok és szakértők ellepték az amerikai egyetemeket, elég adat gyűlt össze ahhoz, hogy megvizsgálják, hogy tényleg sokszínűbbé válnak-e azok az intézmények, amelyek létrehoznak ehhez hasonló pozíciókat. 

Steven Bradley és szerzőtársai 2001 és 2016 közötti amerikai egyetemi adatokat elemeztek az oktatók etnikai összetételéről. Aki eddig úgy gondolta, hogy egy sokszínűségi összekötő alkalmazásával megnő az etnikai kisebbségek aránya az egyetemi oktatók között, azt a kutatók kiábrándítják: eredményeik szerint 

Persze hozzáteszik, hogy ettől még ez persze elképzelhető, csak tudományosan nem bizonyítható.