Az utóbbi 20-30-40 évben a közgazdaságtant próbáltuk valódi, értékválasztástól független tudománynak, kvázi természettudománynak tekinteni.
„A közgazdaságtan kifejezés (»economics«) csak a huszadik században terjedt el, előtte a politika gazdaságtan (»political economy«) elnevezést használták, amely sokkal jobban rámutat arra a tényre, amit a közgazdászok az elmúlt évtizedekben próbáltak ignorálni. Az utóbbi 20-30-40 évben ugyanis a közgazdaságtant próbáltuk valódi, értékválasztástól független tudománynak, kvázi természettudománynak tekinteni (és a végletekig matematizálni), ám az sosem volt az. A közgazdaságtan, különösen ha a makrogazdasággal foglalkozik, véleményem szerint mindig értékválasztáson alapul. A történet ugyanis arról szól, hogy milyen társadalmat akarunk, milyen intézményekkel, milyen gazdasági kapcsolatokkal. Nincs abszolút értékmérő, mindig elfogadható megoldás, azt ugyanis egyrészt az adott társadalomhoz, másrészt az éppen uralkodó percepciókhoz kell igazítani, ráadásul ezek egymásra is oda-vissza hatnak (tehát ami az egyik gazdaságnak méreg, a másiknak néha orvosság).”