Démonok egy árvaház mélyén, gyilkos a vadásztársaság birtokán – könyvmegjelenések az elmúlt hónapból

2024. július 05. 16:22

Ha A Legyek Ura kiemelt helyen van a könyvespolcon, akkor a Fiúk a völgyből is érdemes a figyelemre, miközben egy másik kötet a krimirajongóknak lehet ideális választás.

2024. július 05. 16:22
Fiúk a völgyből
Böjtös Gábor
Böjtös Gábor

Nyitókép: Agave Kiadó

 

Philip Fracassi regénye, a Fiúk a völgyből, már az első oldalakon úgy indít, hogy az olvasónak vigyázzban állnak az idegei, a lelkén pedig ugyanolyan golyó ütötte lyuk tátong, mint a főhős, Peter Barlow édesanyján.

Ép ésszel nagyon nehéz lehet feldolgozni azt a tragédiát, ami a gyermeket éri egy szörnyű éjjel, az eset pedig egész életében kísérti az árvaházba kerülő fiút. 

De Peter a Pennsylvania állam egy eldugott völgyében álló Szent Vince Fiúárvaházban rálel az élet értelmére. Hiszen a többi gyerek felnéz rá; a mindennapjaikat felügyelő papokkal jól kijön; sőt nem kizárt, hogy maga is a papi hivatást választja. Mégis, végül a mindent meghatározó érzés, a szerelem is az árvaház kapcsán talál rá, mikor beszerző útra indul a szomszéd birtokra.

Ezt is ajánljuk a témában

A Legyek Ura okkult változata

Egy sötét, téli éjjelen azonban a helyi seriff néhány kollégája és egy ismeretlen férfi társaságában érkezik az árvaház területére. A papok megtudják, hogy a sérült egy szekta tagja lehetett, a gyülekezetben lévők pedig borzalmas bűnt követtek el. Az pedig nyilvánvalóvá válik, hogy a férfival sem stimmel valami. A papok a hit erejével igyekeznek felülkerekedni az egyre nyilvánvalóbb módon jelenlévő gonoszon. Egy rendőr meghal, ahogy az elkövető is. A megszállottnak tűnő férfiből elszabaduló erő azonban bejut a fiúk körletébe, és ezt követően egyre inkább úgy tűnik, hogy a gyerekeknek oldalt kell választani, 

mert a fény és sötétség harca elkerülhetetlen.

Fiúk a völgyből
Fiúk a völgyből

A regény már az első megjelenési hírrel felkeltette a figyelmem, később ráadásul olyan véleményeket olvastam, hogy ennél vérfagyasztóbb modern horrort keresve sem találok. Értelemszerű, hogy ezután már nem tudtam kihagyni a repertoárból, és ugyan a teljes hossz alatt nem volt képes tartani az esszenciális horror látszatát, 

mentségére szóljon, hogy amikor műfaji műként értékelhető, akkor nagyon is hatásos, amikor pedig nem, akkor drámának kiváló. 

Mind a megfogalmazás, mind a történetvezetés remek, ezért nem is szimplán ajánlom, hanem azt mondom, hogy horrorrajongóknak éppen úgy kötelező, mint azoknak, akik szeretik William Golding klasszikusát. Sőt, azoknak is, akik szerint a jó és rossz harca irányítja világunkat.

Ezt is ajánljuk a témában

Ki a gyilkos? És ki az olvasó?

De az Agave Kiadó szokás szerint más izgalmas kiadványokkal is jelentkezett a könyvhétre. Dann McDorman regénye, az Egy gyilkosság megírásának krónikája például kiválóan épít a métára. Már kezdetektől sikerül át-áttörni a negyedik falat, a szerző előszeretettel kommunikál az olvasóval, 

miközben Adam McAnnis magánnyomozó elvegyül a West Heart vadászklub csalfa és sok esetben sötét titkokat rejtő elit tagjai között. 

Persze, hogy a háttérben rengeteg intrika húzódik, és amellett, hogy egyre többet tudunk meg a gazdagok hátteréről, a színfalak mögötti konfliktusokról, rendre olvashatunk direkt az olvasónak szánt gondolatokat a legnagyobb detektívregények tanulságairól és szabályairól. Még az Agatha Christie-doktrína is életre kel.

Egy gyilkosság megírásának krónikája
Egy gyilkosság megírásának krónikája

Eközben meg természetesen egyre több fontos információ birtokába jutunk, amiket igazából a nyomozó szerez még és kapcsol össze, de mi is a folyamat részévé válunk. Más kérdés, hogy a szerző úgy játszik az olvasóval, mint gyilkos az áldozattal, vagy macska az egérrel, és ez idővel válik egyre egyértelműbbé. A lezárás miatt talán még haragszom is egy kicsit, de a stílus és a történetvezetés okán hajlamosabb vagyok a megenyhülésre. Az Egy gyilkosság megírásának krónikája jó kis krimi, sőt úgy is nagyon élveztem, hogy nem vagyok a zsáner elkötelezett rajongója. Agatha Christie éppen úgy visszaköszön, mint Leslie L. Lawrence, ami mindenképpen pozitívum.

 

De van még itt más is

A Ray Nayler-regények (Mamutrezervátum, Az óceán szeme) mellett többek között Blake Crouch és a sorozatként feldolgozott Sötét anyag újrakiadása, ami hiánypótló a maga nemében, és ami jó, hogy újra elérhetővé vált. Aki már olvasta, esetleg látta a feldolgozást, azt sok meglepetés nem éri, de a scifi-thriller alapját mindenképpen egy olyan koncepció adja, amire érdemes odafigyelni. Mert ugye az embernek óhatatlanul is mindig az eszébe jut a kérdés, hogy mi lett volna, ha ekkor és ott másképp cselekszem, máshogy alakulnak a dolgok? Ugye? 

Például most az, hogy mi lett volna, ha nem olvasom el ezeket a regényeket? 

Mert ahogy mindig mondom: 

olvasni jó, sőt érdemes is!

Kapcsolódó vélemény

Admin

YouTube

Idézőjel

Jason Dessen egyetemi tanár, családapa. Vagy mégsem? Jason világában hirtelen minden bizonytalanná válik. Blake Crouch olyan feszesen megírt sci-fi/thrillerben vizsgálja a multiverzum kapcsán felmerülő kérdéseket, hogy recenzensünk a villamosról is elfelejtett leszállni olvasás közben. Kritikánk a Wayward Pines-trilógia szerzőjének új, Sötét anyag című könyvéről.

 

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!