A feltételezett magyar táborhely is kezd kirajzolódni Mohácsnál – vezető kutatók a Mandinernek

Nyitókép: fotó az új ásatásokról

Interjúalanyaink Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója és a múzeum Mohács 500 kutatóprogramjának vezetője, Haramza Márk történész, a kutatási program koordinátora és Győrffy-Villám Zsombor régész, a tervásatások vezetője.

*

A legutóbbi cikkünkben arról beszéltünk, hogy az Önök kutatásai alapján egyetlen lehetőség maradt, amire azt lehet mondani, az ütközet helyszíne volt: a mai Majs község határa. Akkor elhangzott: lényegében az egész kutatás, így a csatahely beazonosítása is pénzkérdéssé vált, hiszen fémkeresősök alkalmazásával, akik csakis ezzel foglalkoznak, megoldódna a probléma. A pénz azóta megérkezett, és úgy tudom, a további új, komoly eredmények sem maradtak el. Mi a helyzet a mohácsi csatatér kutatásával a legfrissebb információk alapján?

Bertók Gábor: Számos újdonságot hozott a csatatérkutatás az elmúlt fél évben. 

 amelynek természetesen csak töredéke hozható összefüggésbe a mohácsi csatával. Ugyanakkor a leletek típusából és eloszlásából 

Fontos szemponttá vált, hogy a késő középkori és korai hódoltságkori lelőhelyeken belül lehatárolt területekről végezzünk lehetőség szerint teljes fémkeresős leletgyűjtést, ami lehetőséget ad a korszak településstruktúrájának tanulmányozására és a lelőhelyek konfliktusrégészeti érintettségének összehasonlítására. Megelőző és tervásatások keretében lehetőségünk nyílt több régészeti jelenség feltárására is.

Tudományos szenzáció, hogy 2023-ban Antwerpenben előkerült egy Magyarországról elrabolt Biblia: ennek üres oldalán oszmán-török szövegek olvashatóak, melyet Fodor Pál turkológus fordított le, és mint kiderült, a szövegek a mohácsi csatához kapcsolódnak. Milyen új, az Önök kutatásaiba is beépíthető adatokat tartalmaznak a török mondatok?

Haramza Márk: Fodor Pál és Mércz András tanulmánya rendkívül értékes munka, amelyre több ponton is támaszkodhatunk. 

 Ez előrevetíti annak lehetőségét, hogy több potenciális konfliktusrégészeti lelőhely együttes vizsgálatával kutathatóvá váljon a hadjárat régészeti horizontja. Külön öröm számunkra, hogy egy közelmúltban megjelent cikkben nemcsak az antwerpeni biblia jelentőségére hívták fel a figyelmet, hanem a csatatér műszeres vizsgálatának szükségességére, hiszen

Pontosan milyen módszerekkel kutatják a csatateret?

Győrffy-Villám Zsombor: A csatatér környezetét műholdas és LIDAR felvételeken is vizsgáltuk, összevetve az írott források tájleírásaival. A fémkeresőműszeres terepbejárások helyszíneinek meghatározását e két forráscsoport együttes tanulmányozására alapozzuk. 

 de tavaly adódott először lehetőségünk arra, hogy négyzetkilométeres kiterjedésben mérjünk fel területet a csatatér környezetében. A mérések során tapasztalt anomáliák helyén tervásatásokat végeztünk. Továbbá egy, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen folytatott megelőző feltárás során egy koponyatöredékre bukkantunk, amelyen hasonló sérülések voltak megfigyelhetők, mint a III. sz. tömegsír csontvázain.

A továbbiakban a méréseket a Mohács 500 program keretében beszerzett nagy teljesítményű magnetométerrel folytatjuk, amelynek első célterülete az idei aratás után a feltételezett táborhelyszín lesz.

Ön és csapata azonosította a csatateret, hosszú évek terepmunkájával, fémkeresőzéssel, a tömegsírok feltárásával, a sírokban és a csatatéren talált bizonyítékok – ólomgolyók, korabeli fegyverrészek – tágabb, európai kontextusba helyezésével. Hogyan tovább? Mi van még hátra, milyen lehetőségek és célok vannak még 2026-ig, a mohácsi csata 500. évfordulójáig?

Bertók Gábor: Az eddigi munka folytatásával sikerülhet a Mohácsi-sík főbb lelőhelyeinek, és az eddigi csata-elméletek helyszíneinek magnetométeres és fémkeresőműszeres kutatása, amiből láthatóvá válhat, mely területeken és milyen mértékben fordulnak elő hadirégészeti leletek. Mindebből 

ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy az egyes fegyvernemek más-más régészeti nyomot hagytak maguk után.

További helyszíneken is tervezünk ásatásokat végezni, többek között a Majsnál található középkori falu nyomvonalán. A feldolgozott leletanyagot a közeljövőben több kiállításban is bemutatjuk, jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthető meg egy kisebb válogatás, egészen augusztus végéig.

A Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesülettel együttműködésben több alkalommal is szerveztünk ismeretterjesztő előadásokat és hagyományőrző napokat.

*

További érdekes fotók: