Következő mérkőzések 
Óriási, 2009 óta zajló terepi munka és műszeres vizsgálat áll a mohácsi csatatér azonosítása mögött – így foglalható össze a sikersztori háttere régészek, történészek elmondása alapján.
Nyitókép: fotó az új ásatásokról
Interjúalanyaink Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója és a múzeum Mohács 500 kutatóprogramjának vezetője, Haramza Márk történész, a kutatási program koordinátora és Győrffy-Villám Zsombor régész, a tervásatások vezetője.
*
A legutóbbi cikkünkben arról beszéltünk, hogy az Önök kutatásai alapján egyetlen lehetőség maradt, amire azt lehet mondani, az ütközet helyszíne volt: a mai Majs község határa. Akkor elhangzott: lényegében az egész kutatás, így a csatahely beazonosítása is pénzkérdéssé vált, hiszen fémkeresősök alkalmazásával, akik csakis ezzel foglalkoznak, megoldódna a probléma. A pénz azóta megérkezett, és úgy tudom, a további új, komoly eredmények sem maradtak el. Mi a helyzet a mohácsi csatatér kutatásával a legfrissebb információk alapján?
Bertók Gábor: Számos újdonságot hozott a csatatérkutatás az elmúlt fél évben.
Tavaly ősz óta bő 3,5 négyzetkilométert sikerült bejárnunk, és több mint kétezer fémtárgyat gyűjtöttünk fel,
amelynek természetesen csak töredéke hozható összefüggésbe a mohácsi csatával. Ugyanakkor a leletek típusából és eloszlásából
már nemcsak az összecsapás helyszíne, de egy feltételezett magyar táborhely is kezd kirajzolódni.
Fontos szemponttá vált, hogy a késő középkori és korai hódoltságkori lelőhelyeken belül lehatárolt területekről végezzünk lehetőség szerint teljes fémkeresős leletgyűjtést, ami lehetőséget ad a korszak településstruktúrájának tanulmányozására és a lelőhelyek konfliktusrégészeti érintettségének összehasonlítására. Megelőző és tervásatások keretében lehetőségünk nyílt több régészeti jelenség feltárására is.
Tudományos szenzáció, hogy 2023-ban Antwerpenben előkerült egy Magyarországról elrabolt Biblia: ennek üres oldalán oszmán-török szövegek olvashatóak, melyet Fodor Pál turkológus fordított le, és mint kiderült, a szövegek a mohácsi csatához kapcsolódnak. Milyen új, az Önök kutatásaiba is beépíthető adatokat tartalmaznak a török mondatok?
Haramza Márk: Fodor Pál és Mércz András tanulmánya rendkívül értékes munka, amelyre több ponton is támaszkodhatunk.
A veszteségi adatok pontos ismerete mentén árnyaltabb képet kaphatunk az 1526-os hadjárat kiterjedtségéről és helyszíneiről.
Ez előrevetíti annak lehetőségét, hogy több potenciális konfliktusrégészeti lelőhely együttes vizsgálatával kutathatóvá váljon a hadjárat régészeti horizontja. Külön öröm számunkra, hogy egy közelmúltban megjelent cikkben nemcsak az antwerpeni biblia jelentőségére hívták fel a figyelmet, hanem a csatatér műszeres vizsgálatának szükségességére, hiszen
a Janus Pannonius Múzeum csapata már 2009 óta alkalmaz geofizikai és távérzékeléses módszereket a mohácsi csatatér kutatásához.
Pontosan milyen módszerekkel kutatják a csatateret?
Győrffy-Villám Zsombor: A csatatér környezetét műholdas és LIDAR felvételeken is vizsgáltuk, összevetve az írott források tájleírásaival. A fémkeresőműszeres terepbejárások helyszíneinek meghatározását e két forráscsoport együttes tanulmányozására alapozzuk.
Magnetométeres méréseket szintén 2009 óta végzünk,
de tavaly adódott először lehetőségünk arra, hogy négyzetkilométeres kiterjedésben mérjünk fel területet a csatatér környezetében. A mérések során tapasztalt anomáliák helyén tervásatásokat végeztünk. Továbbá egy, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen folytatott megelőző feltárás során egy koponyatöredékre bukkantunk, amelyen hasonló sérülések voltak megfigyelhetők, mint a III. sz. tömegsír csontvázain.
A továbbiakban a méréseket a Mohács 500 program keretében beszerzett nagy teljesítményű magnetométerrel folytatjuk, amelynek első célterülete az idei aratás után a feltételezett táborhelyszín lesz.
Ön és csapata azonosította a csatateret, hosszú évek terepmunkájával, fémkeresőzéssel, a tömegsírok feltárásával, a sírokban és a csatatéren talált bizonyítékok – ólomgolyók, korabeli fegyverrészek – tágabb, európai kontextusba helyezésével. Hogyan tovább? Mi van még hátra, milyen lehetőségek és célok vannak még 2026-ig, a mohácsi csata 500. évfordulójáig?
Bertók Gábor: Az eddigi munka folytatásával sikerülhet a Mohácsi-sík főbb lelőhelyeinek, és az eddigi csata-elméletek helyszíneinek magnetométeres és fémkeresőműszeres kutatása, amiből láthatóvá válhat, mely területeken és milyen mértékben fordulnak elő hadirégészeti leletek. Mindebből
kirajzolódhat a csata centruma és kiterjedtsége,
ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy az egyes fegyvernemek más-más régészeti nyomot hagytak maguk után.
További helyszíneken is tervezünk ásatásokat végezni, többek között a Majsnál található középkori falu nyomvonalán. A feldolgozott leletanyagot a közeljövőben több kiállításban is bemutatjuk, jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthető meg egy kisebb válogatás, egészen augusztus végéig.
A Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesülettel együttműködésben több alkalommal is szerveztünk ismeretterjesztő előadásokat és hagyományőrző napokat.
*
További érdekes fotók:
A reneszánsz oltár alátámasztja, hogy Mátyás király Magyarországa kiemelkedő jelentőségű kulturális és művészeti centrum volt Európában. Régész-művészettörténész a Mandinernek.
Csodálatos animáció készült a legnagyobb feltárt Árpád-kori faluról, Kánáról, ahol a hangok és a grafika teljes átélhetőséget biztosítanak – magas szakmai szinten. A vezető régésszel is beszéltünk!
A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
A fogvatartottakat más börtönökbe szállítják át.
Könnyen cáfolható támadások követték a tűzszünet felvetését.
Az öreg politikus nem jött zavarba a támadótól.
