Radikális lépések: így kezd energiaspórolásba a Magyar Nemzeti Múzeum

A gáz és a villamos energia árának emelkedése a múzeumi intézményeket is nehéz helyzetbe hozza, ezért a legfontosabb feladatuk most, hogy biztosítsák mind a 2022. évi, mind a 2023. évi költségvetésük egyensúlyát. Az energia árak emelkedése mellett meg kell küzdeniük az üzemanyag árának emelkedésével, valamint tapasztalható az is, hogy a KATA megszűnésével bizonyos szolgáltatások árai is emelkedtek, különösen a grafikai- és nyomdaköltségek, látványtervezés, szakmai megbízások, szállítási költségek stb.

valamint a törvény szerinti kötelező feladatellátást is hátrány érheti, ezért kormányzati beavatkozásra, valamilyen kompenzációra feltétlenül szükségük lesz az intézményeknek.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum weboldala

Magyar Nemzeti Múzeum

„A Magyar Nemzeti Múzeumnál mi az ingatlanok korszerűsítésében gondolkodunk, amit nagyon gyorsan meg kell csinálnunk. Azért kell a jövő év őszéig kiviteleznünk ezt, mert biztosak vagyunk benne, hogy jövőre sem lesz nagyságrendekkel olcsóbb a gáz, függetlenül attól, hogy befejeződik-e a háború, vagy sem” – mondja lapunk megkeresésére L. Simon László főigazgató.

A Magyar Nemzeti Múzeum vezetője hozzáteszi: meggyőződése, hogy a három nagy fővárosi közintézmény nyitva tartását – a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a  Magyar Nemzeti Múzeum – nem szabad korlátozni, tehát ezek teljes nyitvatartással kell, hogy működjenek télen is.

 Napelem kontra műemlékvédelem

„Ami még nagyon fontos, hogy a Nemzeti Múzeum energetikai korszerűsítésének a részleteit is kidolgoztuk már. Meg kell engedni, hogy napelemet lehessen rakni a tetőre, nem látszana sehonnan sem, csak drónfelvételről, tehát ebben az esetben nyugodtan lehet lazítani a műemlékvédelmi szabályokon” – magyarázza a múzeumigazgató.

L. Simon szerint mindezeken túl az is elengedhetetlen lesz, hogy a kormány valamilyen úton-módon megoldja, hogy ezek az intézmények soron kívül csatlakozhassanak rá napelemeikkel a hálózatra.

„Vissza kell hozni a kötelező áramátvételi díjat, és kötelezni kell a szolgáltatókat arra, hogy ne csinálják azt, hogy készen van egy napelem-rendszer, és egy vagy két évig nem tudják azt rákötni a hálózatra. Ezeket mindenképpen meg kell oldani! Sőt, adott esetben a veszélyhelyzetre való hivatkozással azt is lehetővé kell tenni, hogy valóban megvalósuljanak jövő őszig ezek a beruházások.

– teszi hozzá.

Fotó: Földházi Árpád / Mandiner

Nyílászárók kérdése

Az igazgató elmondása alapján a Nemzeti Múzeum esetében fél évszázada nem volt normális nyílászárócsere, ami azt jelenti, hogy

„Egyetlenegy hőszigetelt ablakunk sincsen, ami a műtárgyvédelem miatt is nagyon fontos lenne, de most biztosan nagyon sok pénzt tudnánk megtakarítani vele. Erre megvan a költségbecslésünk” – mondja lapunknak.

Elárulja: gondolkodnak abban is, hogy vidéken csökkentett nyitva tartást fognak bevezetni a téli időszakra. Azokra a napokra, amikor nincsenek nyitva a vidéki intézmények, home office-t fognak elrendelni.

A csütörtöki Kormányinfón elhangzott bejelentésre, az állami intézmények radikális gázfogyasztás-csökkentésére L. Simon László azt reagálta:

„Mindenképpen meg fogjuk oldani valahogy, hogy 25%-kal csökkentsük a gázfelhasználást:

Tehát mindenképp meg fogjuk oldani – az imént felsorolt eszközökkel és módokon. Azt számoltuk, hogy ha három dolgot megcsinálunk: napelemek, nyílászárók cseréje és bizonyos részeken kiváltjuk a gázfűtést hőcserélő rendszerre – akkor gyakorlatilag három év alatt megtérülnének a beruházások.”

Néhány további intézkedési javaslat L. Simon Lászlótól

• a maximum hőmérséklet csökkentése a korábbihoz képest a műtárgyvédelmi szempontok figyelembevételével;
• gázfogyasztás minimalizálása;
• nyílászárók átvizsgálása, költséghatékony szigetelési megoldások keresése (szélvédő függöny, gumiszalag);
• éves programterv felülvizsgálata, nagyobb látogatói forgalmat generáló programok fűtési szezonon kívüli szervezése;
• nyitvatartási idő csökkentése;
• led fényforrások használata, energiatakarékos világító eszközök beszerzése;
• épületek díszkivilágításának lekapcsolása;
• a szerződések felülvizsgálata, szükség esetén módosításuk, megszüntetésük;
• reprezentációs költségek csökkentése;
• a saját munkaerővel való feladatellátás előtérbe helyezése külső vállalkozók, megbízottak helyett;
• beszerzések optimalizálása;
• üzemanyag költségek csökkentése;
• kiküldetések csökkentése.