„Mindenképpen meg fogjuk oldani valahogy, hogy 25%-kal csökkentsük a gázfelhasználást: egyrészt, mert ez a kormány utasítása; másrészt, mert nem is tudnánk kifizetni a gázszámlát.” L. Simon László főigazgatót kérdeztük, hogyan kezd energiaspórolásba a Magyar Nemzeti Múzeum.
A gáz és a villamos energia árának emelkedése a múzeumi intézményeket is nehéz helyzetbe hozza, ezért a legfontosabb feladatuk most, hogy biztosítsák mind a 2022. évi, mind a 2023. évi költségvetésük egyensúlyát. Az energia árak emelkedése mellett meg kell küzdeniük az üzemanyag árának emelkedésével, valamint tapasztalható az is, hogy a KATA megszűnésével bizonyos szolgáltatások árai is emelkedtek, különösen a grafikai- és nyomdaköltségek, látványtervezés, szakmai megbízások, szállítási költségek stb.
valamint a törvény szerinti kötelező feladatellátást is hátrány érheti, ezért kormányzati beavatkozásra, valamilyen kompenzációra feltétlenül szükségük lesz az intézményeknek.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum weboldala
„A Magyar Nemzeti Múzeumnál mi az ingatlanok korszerűsítésében gondolkodunk, amit nagyon gyorsan meg kell csinálnunk. Azért kell a jövő év őszéig kiviteleznünk ezt, mert biztosak vagyunk benne, hogy jövőre sem lesz nagyságrendekkel olcsóbb a gáz, függetlenül attól, hogy befejeződik-e a háború, vagy sem” – mondja lapunk megkeresésére L. Simon László főigazgató.
A Magyar Nemzeti Múzeum vezetője hozzáteszi: meggyőződése, hogy a három nagy fővárosi közintézmény nyitva tartását – a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum – nem szabad korlátozni, tehát ezek teljes nyitvatartással kell, hogy működjenek télen is.
„Ami még nagyon fontos, hogy a Nemzeti Múzeum energetikai korszerűsítésének a részleteit is kidolgoztuk már. Meg kell engedni, hogy napelemet lehessen rakni a tetőre, nem látszana sehonnan sem, csak drónfelvételről, tehát ebben az esetben nyugodtan lehet lazítani a műemlékvédelmi szabályokon” – magyarázza a múzeumigazgató.
L. Simon szerint mindezeken túl az is elengedhetetlen lesz, hogy a kormány valamilyen úton-módon megoldja, hogy ezek az intézmények soron kívül csatlakozhassanak rá napelemeikkel a hálózatra.
„Vissza kell hozni a kötelező áramátvételi díjat, és kötelezni kell a szolgáltatókat arra, hogy ne csinálják azt, hogy készen van egy napelem-rendszer, és egy vagy két évig nem tudják azt rákötni a hálózatra. Ezeket mindenképpen meg kell oldani! Sőt, adott esetben a veszélyhelyzetre való hivatkozással azt is lehetővé kell tenni, hogy valóban megvalósuljanak jövő őszig ezek a beruházások.
Ami azt jelenti, hogy gyorsítani kell a közbeszerzést”
– teszi hozzá.
Fotó: Földházi Árpád / Mandiner
Az igazgató elmondása alapján a Nemzeti Múzeum esetében fél évszázada nem volt normális nyílászárócsere, ami azt jelenti, hogy
„Egyetlenegy hőszigetelt ablakunk sincsen, ami a műtárgyvédelem miatt is nagyon fontos lenne, de most biztosan nagyon sok pénzt tudnánk megtakarítani vele. Erre megvan a költségbecslésünk” – mondja lapunknak.
Elárulja: gondolkodnak abban is, hogy vidéken csökkentett nyitva tartást fognak bevezetni a téli időszakra. Azokra a napokra, amikor nincsenek nyitva a vidéki intézmények, home office-t fognak elrendelni.
A csütörtöki Kormányinfón elhangzott bejelentésre, az állami intézmények radikális gázfogyasztás-csökkentésére L. Simon László azt reagálta:
„Mindenképpen meg fogjuk oldani valahogy, hogy 25%-kal csökkentsük a gázfelhasználást:
egyrészt, mert ez a kormány utasítása; másrészt, mert nem is tudnánk kifizetni a gázszámlát.
Tehát mindenképp meg fogjuk oldani – az imént felsorolt eszközökkel és módokon. Azt számoltuk, hogy ha három dolgot megcsinálunk: napelemek, nyílászárók cseréje és bizonyos részeken kiváltjuk a gázfűtést hőcserélő rendszerre – akkor gyakorlatilag három év alatt megtérülnének a beruházások.”
Akár 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak azok a cégek, akik energiatárolási vagy megújulóenergia-fejlesztésekre készülnek.
Egy jelentés szerint sikerült végre megelőzni, na nem a kőolajat vagy a gázt, de legalább a szenet.
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Mondjon itthon bárki bármit, az Csehországban nehezebb és nem könnyebb lett az elmúlt négy év brüsszelita kormányzása alatt, és jól látszik, hogy a csehek ezért be fogják nyújtani a számlát.
Az intézményvezető nem válaszolt kérdéseinkre, és most a vele készült beszélgetést is töröltetné cikkünkből. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotrányával kapcsolatban pedig a rendezvény „szervezőire” tolta a tájékoztatás felelősségét.
Irányításával jutott ki a magyar labdarúgó-válogatott az 1986-os világbajnokságra.
