És akkor Rákosi nőnek öltözve visszatért Magyarországra

Ezt nem láttuk jönni: A másik forradalom: alternatív ötvenhat címmel Szálinger Balázs és Cserna-Szabó András szerkesztésében alternatív történelmi antológiát ad ki a Cser Kiadó és a HÉVÍZ művészeti folyóirat. Magyarországon annyira nem izmos a fantasztikus irodalom alternatív történelmi alzsánere, ezért is kifejezetten izgalmas a dolog; hát még ha azt is ide vesszük, hogy végre nem arról szólnak ilyen történetek, hogy a nácik nyerték meg a második világháborút.

A hozzájárulók listája is elég impresszív: Babiczky Tibor, Bereményi Géza, Berg Judit, Bödőcs Tibor, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth Viktor, Kemény István, Kiss Tibor Noé, Maros András, Márton László, Rainer M. János, Szécsi Noémi, Totth Benedek és Vámos Miklós járult hozzá egy-egy írással az október 24-én megjelenő kötethez. Ez pedig a fülszöveg és a borító:

„A történelemben nincs »ha« – szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van!Sőt, az irodalom csupa »ha«: fikció, képzelgés, játék. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenhat szerzőt, rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben az ötvenhatos sztori valahogy másként alakul. Írják meg a másik forradalmat. Mi lett volna ha…? Például ha Rákosi női álruhában visszatér Magyarországra, hogy újra átvegye a hatalmat? Ha Arnold Schwarzenegger beront az Andrássy út 60-ba egy gépfegyverrel? Ha az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozott Magyarországról Márai Sándor ír naplót?

Nem lövünk le több poént a kötet írásaiból, az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. A szokásos és ünnepélyes pátosz helyett íróink birtokba vették saját ötvenhatukat, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták. Van itt minden, amire csak az olvasó vágyhat: érzelem, kaland, humor, abszurditás, időutazás, misztika, történelmi sci-fi, apokalipszis – de ami a legfontosabb: minden írás éppen annyira szól a mai, létező Magyarországról is, mint a másik, az elképzelt forradalomról.

A kötethez Rainer M. János történész írt utószót, az illusztrációkat – a Fortepan képeit felhasználva – Palásti Kovács András készítette.”