Elmondhatjuk tehát, hogy nem csak Indiana Jones magyar megfelelőjét, vagy Kittenberger kaladjainak képregényesített változatát kaptuk meg, hanem annál sokkal többet.
„Valóság és fantázia találkozik tehát, ahol egyaránt helyet kap a Kitty ujjának elvesztésére való utalás és egy felhők között lebegő város. Hogy a más irodalmi alkotásokból »kölcsönzött« alakokat mennyire tekinthetjük egyedinek azt ki-ki döntse el maga, az én véleményem szerint ezek tiszteletteljes kikacsintások és a szereplők egyáltalán nem hírnevük miatt kerültek bele a sztoriba, hanem mert ténylegesen hozzáilleszkednek a cselekményhez. A huszadik század eleji politika világától Afrika természetrajzáig sok mindent hitelesen mutat be a mű, igaz ezekből csak apró információkat kapunk a történet mesélése során, de a kitűnő jegyzetek a füzet végén ezeket pompásan kiegészítik. A kaland elsőrangú, tényleg csak az ifjúsági/ponyva regények tempójához, atmoszférájához tudnám hasonlítani a vagány, de emberbarát kalandorok utazását. Kell is ez a dimenzió ahhoz, hogy a cselekmény magával ragadjon minket: mire a vonatukat baleset éri nem sokkal az előjáték után, már tudunk azonosulni mind Kittenbergerrel, mind Áts-csal és Bakával, mert alapvető tulajdonságaikat már az elején megismertük és megkedveltük. A kaland lezáró képsorai utánra szerkesztett fekete-fehér részleten pedig megjelenik már Budapest is, ami a két Pál utcainak hazai terep, és talán jobban is foglalkoztathatja a magyar olvasót, hogy ott hogyan jelennek meg a steampunk világ óriási gőzgép monstrumai. Nem tudom, kapunk-e ebből többet a következő füzetben, de én örülnék neki.
A rajzechnikáról érdemesnek tartom megjegyezni, hogy itt is egy kicsit a múlt köszön vissza, ugyanis a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúságának szánt francia-belga képregények stílusát juttatja eszembe. Véleményem szerint a színezés kelti leginkább életre az emberalakokat, a ceruzavonalak pedig a bonyolult gépezetek megrajzolásánál érik el legszebb formájukat. Mind a rajz, mind a színezés Tebeli Szabolcs munkája és szerintem derekasan megállja a helyét, talán csak egy-két apróbb hiba zavarta a szememet.”
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
Áll a bál Amerikában: Tim Walztól nem idegenek a hasonló kijelentések, korábban Orbán Viktort is „diktátornak” titulálta.
Azt üzenték: Nem Kína, hanem az uniós zöld megállapodás veszélyezteti a gazdaságot.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
