„Vári Gyuri higgadt és (talán túlságosan is) finom cikke csak a felszínt kapargatja. Párhuzamként pedig az NKA-t és a Móricz Ösztöndíjat említi. De hát nem ezekről van szó! Ha én lennék a József Attila Kör meg a Fiatal Írók Szövetsége, nagyon gyorsan elkezdenék tiltakozni, összefogni, lobbizni ez ellen, ugyanis itt az ő pozícióikra tör ez az új brancs. Csak gondoljunk bele, hogy 150 millából mi mindenre lenne képes a két fiatal szervezet, akik ennek a pénznek a töredékéből dolgozzák ki a belüket. Bevált módszer lett az utóbbi években a fizetésekről való lemondás, az ingyenmunka, az állandósult önkénteskedés, mert a fogyó állami támogatások és eleve gyér magánmecenatúra mellett nem volt már fenntartható az a programstruktúra, amit a fiatal szervezetek a fiatal szerzők számára előremutatónak és minimálisan elégségesnek láttak. (…)
Ráadásul itt egy érdekkör, egy ízlésvilág kerül kizárólagos helyzetbe. A JAK és a FISZ ereje, hogy egyszerre képvisel többféle fiatal irodalmat, többféle ízlés- és véleménykört. Amikor Orbán János Dénes azt mondja, hogy az Előretolt Helyőrség ebben mennyire járatos, épp az irodalom sokszínűségéből űz gúnyt, és a JAK és a FISZ munkáját alázza le.