Szenvedés és személyiség egy palack borban

Péntek délután hatalmas tömeg volt a sátor előtt: a téma az volt, hogy milyenek ma a fiatal borászok lehetőségei, ráadásul a szervezők beígértek egy borkóstolást is, egy soproni és egy egri borász boraiból. Az eredeti témáról sokat nem tudtunk meg, az egész sokkal inkább egy udvarias small talk volt a borászokkal, akiknek jó lehetőség volt ez egy kis promócióra. A helyieket a Luka pincészet tulajdonosa, Luka Enikő képviselte, Egert pedig a beszélgetőpartnerénél a dolgokat jóval praktikusabban megközelítő Demeter Csaba. Luka Enikő bár nem borász, folytatja édesapja borászatát, és ahogy ő mondta: közben két kézzel tartja a felhőket. Beszélgetőpartneréről pincészetének lapja csak annyit ír: „Hatalmas termetben nagy szív és rengeteg humor. Két kislány édesapja, nagyon szereti a zenét, és minden nap fogyaszt bort.” És tényleg.

Két hektár vs húsz hektár

Luka Enikő két hektáron termel szőlőt, Demeter Csaba ennek tízszeresén – a nézőpontokat nagyrészt ez határozta meg. A két vörösbort, egy cabernet sauvignont és egy merlot-t prezentáló Luka Enikő, a soproni borvidék lelke borait bemutatva főként arról beszélt, hogy nem tömegbort szeretne termelni, hanem olyat, amit különleges alkalmakkor, különleges emberekkel elő lehet venni a pincéből. Pincészetében összesen hárman dolgoznak: felvettek egy borászt, aki a borokért felel, a tulajdonos afféle ideológus-művészlélekként működik közre, férje pedig a marketingért és a mindennapi teendőkért felel.

Az egri Demeter-pincében egészen más felfogással dolgoznak: kilenc állandó alkalmazottal és számos napszámossal, hiszen húsz hektárt leszüretelni azért nem egy vidám családi program egy vasárnap délelőttre. Demeter Csaba két fehér cuvée-t hozott: egy könnyebb, gyümölcsösebb bort, a 2010-es Hangát, és egy fahordóban érlelt testesebbet, az Eger csillagát. Mikor a borász megkérdezte a borkóstoló közönséget, melyik ízlett nekik jobban, az emberek túlnyomó része pedig az elsőre szavazott, Demeter így reagált: „Hiába, vannak kezdők és haladók. Azt azonban el kell mondanom, hogy én is sokkal inkább szeretem és gyakrabban is iszom a Hangát.”

Magyar embernek magyar bort

A két borász közti felfogásbeli különbség leginkább az értékesítés körül mutatkozott meg. Demeter Csabának nagyon jó sztorija volt arról, miért kaphatók borai a hipermarketekben: „Összefutottam egy régi ismerősömmel, egy egri gyár vezetőjével, és megkérdeztem tőle, hogy ha már itt van a szomszédban, miért nem inkább tőlem veszi a bort. Azt mondta, azért, mert nem kapható a hipermarketben, márpedig ők ezeket a bevásárlásokat a gyorsaság miatt ott szokták elintézni.” Luka Enikő azonban sem az internetet, sem a hipermarketek polcait nem tartja olyan terepnek, amit meg kellene hódítania: sokkal inkább a személyes találkozásokat, a pincelátogatások és a borkóstolók világát tartja a legjobbnak arra, hogy értékesítse borait.

Nézői kérdésre, miszerint hogyan tudják felvenni a versenyt a magyar borok a külföldivel, Demeter Csaba azt mondta, elég nehezen. A külföldi, főleg chilei, dél-afrikai és dél-olasz borok ugyanis nagyon egyszerű, és egyben nagyon jó borok is, ezek ugyanis olyan bortermelő régiók, ahol sokat nem kell szenvedni a bortermesztés során, és akár kétszer is lehet szüretelni. Ezzel ellentétben Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, hogy itt nem egy egyszerűen jó bort lehet termelni, hanem olyat, ami világviszonylatban is megállja a helyét – a teendő szerinte annyi, hogy valahogy ezt kell jobban kihasználni. Luka Enikő szerint magyar ember magyar bort igyon, hiszen az itt termelt borokban sokkal jobban érezni a borászok szenvedését, gondos munkáját és személyiségét. A soproni borászat tulajdonosa szerint igazán ezt kell megfizetni.

A Mandiner napról napra közvetíti a VOLT fesztiválon történteket. Itt az első napon készült képeinket láthatják, itt a nulladik nap sztoriját, itt pedig, hogy a VOLT-on kívül mit lehet csinálni Sopronban. A Mandiner kult pedig Twitteren is követhető!