1910. szeptember 22-én született Faludy György. A négy évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas költő tiszteletére a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerdán Faludy-kiállítást, előadásokat, beszélgetéseket valamint tér- és hanginstallációt is tartanak, vasárnap este pedig a Nemzeti Színházban rendeznek emlékestet.
Faludy György kétszer menekült el Magyarországról, igazi világpolgárként élt hét különböző országban, végül mégis hazatért. Hírnevét a 26 éves korában írt Villon-átköltésekkel alapozta meg, amelyeket saját kiadásban jelentetett meg. A kötetet a nyilasok elégették, a költő húgát a Dunába lőtték. A háború után Faludy éveket töltött Recsken, a Rákosi-korszak tapasztalatairól írta legismertebb művét, a Pokolbéli víg napjaimat. Faludy György 1956-ban sok százezer honfitársával együtt újra távozni kényszerült az országból, ahol aztán négy évtizeden át a nevét sem lehetett kiejteni. Visszaemlékezései csak szamizdatban terjedhettek, és úgy is csak a politikai erjedés utolsó éveiben. Amikor visszajött Magyarországra, Kossuth-díjat kapott és meztelenül pózolt ifjú feleségével.
A költő születésének századik évfordulóján a megemlékezés 13 órától, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdődik. Mások mellett Szőcs Géza kulturális államtitkár is előadást tart, majd 16.30-tól a Petőfi Irodalmi Múzeumban beszélgetéssel és filmvetítéssel folytatódik a program, többek között Makk Károly filmrendező, Konrád György író és Hobo közreműködésével. A PIM-ben szerdán Faludy-kiállítást, valamint tér- és hanginstallációt is tartanak. Vasárnap 18 órától a Nemzeti Színház nagyszínpadán emlékeznek Faludy Györgyre barátai, tisztelői, kollégái. A kétórás emlékestet Alföldi Róbert színházigazgató rendezi.
„Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: –
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak,
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint Cserhalmi „léleknyomorító igazodási kényszerek” mentén éli életét.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
