Gyurcsánytól tanultak: így jelentené be a Tisza, hogy megszűnik a rezsicsökkentés, elveszik a 13. és 14. havi nyugdíjat

Az elemzők szerint „nem babra megy a játék”, és „elő van készítve az Őszöd 2 is”.

A felőrlő jellegű háború hatásait alaposan megszenvedi a hátország.

Mindeközben Ukrajna-szerte tragikus helyzeteket idéztek elő az orosz támadások. Az olykor mínusz húsz fokos hidegben az energetikai infrastruktúra pusztítása elmondhatatlan szenvedéseket hozott az ukrán civileknek.
A nemzetközi riportok nagy része a sokat szenvedett, hárommilliós fővárosra koncentrál, ahol a sötét lakásokban vacogó átlagemberek például – ahogy a BBC megírta – kénytelenek középületekbe és kijelölt melegedőkbe járni átmelegedni és feltölteni az elektronikus eszközeiket. A vasútállomásokon járó motorú dízelmozdonyok fogadják a rászorulókat. Ebben a helyzetben a leggyakrabban használt eszköz a nemritkán téglák melegítésére alkalmazott gázsütő és a generátor, amelynek duruzsoló hangja mindenütt betölti a kijevi éjszakát.

„Akadnak a fővárosban lakások, ahol alig öt fok van, az emberek rétegesen felöltözve, több takaró alatt alszanak. Nagyon nehéz a helyzet”
– mondja lapunknak Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezetének elnöke. A lakosság jelentős része alternatív fűtési megoldásokra – generátorokra, akkumulátoros berendezésekre, egyedi fűtési rendszerekre – támaszkodik a téli hónapokban.

Az áramellátás hiánya természetesen nem korlátozódik Kijevre. Mint arról a magyar média is beszámolt,
Kárpátalját is elérte az áramkrízis,
mivel a nyugati régiókat is támadó oroszok miatt a környék hőerőműveit leállították, illetve támadás érte a főként Kárpátalját ellátó burstini hőerőművet. A magyarok által is lakott térségben naponta mindössze három-négy órán keresztül van áram, ami lehetetlenné teszi a mindennapi életet is; ma már mindenki rutinosan olvassa a szolgáltatásra vonatkozó táblázatokat, ahol jelzik a lakosságnak, mikor melyik területen lesz éppen néhány órácskára áram.