Minden van itt: harmadik világháború, nukleáris konfliktus, növekvő hadi kiadások és eladósodás.
„A nyugati országok szerint közeleg a harmadik világháború” – ezzel a címmel indította péntek reggeli cikkét a Politico, amelyben saját friss felmérésük eredményeiről számolnak be. A kutatás öt országra – az Egyesült Államokra, Kanadára, az Egyesült Királyságra, Franciaországra és Németországra – terjedt ki. A válaszadók többsége mind az öt országban úgy véli, hogy a világ egyre veszélyesebbé válik.
Az amerikai, kanadai, francia és brit megkérdezettek jelentős része szerint nagyobb az esélye annak, hogy a következő öt évben kitör a harmadik világháború, mint annak, hogy nem. A cikkből az is kiderül, hogy
az új világháború kitörését valószínűnek tartók aránya számottevően emelkedett 2025 márciusa óta, amikor az előző felmérést készítették.
A kutatás arra is rámutat, hogy a nyugati közvélemény csak korlátozottan hajlandó áldozatokat vállalni a magasabb katonai kiadások finanszírozása érdekében. Bár az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Kanadában elvi szinten széles körű támogatás övezi a védelmi költségvetés növelését,
ez a támogatás jelentősen csökken, amikor kiderül: mindez nagyobb államadóssággal, más területek forrásainak csökkentésével vagy adóemeléssel járhat.
A felmérés készítői úgy fogalmaztak: „Kutatásunk azt mutatja, hogy a háborútól való növekvő félelem nem jelent automatikus felhatalmazást a vezetők számára a jelentős védelmi kiadások növelésére.” Hozzátették: „A választók ma kevésbé hajlandók vállalni azokat az áldozatokat, amelyek a katonai biztonság erősítéséhez szükségesek. Az európai vezetők így patthelyzetbe kerültek: egyre kevésbé támaszkodhatnak az Egyesült Államokra, ugyanakkor ezt nem használhatják indokként a hazai beruházások növelésére, miközben fokozódik rajtuk a nyomás, hogy sürgősen reagáljanak egy olyan világban, ahol a konfliktus lehetősége közelebbinek tűnik, mint korábban.”
Az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 43 százaléka tartja „valószínűnek” vagy „nagyon valószínűnek”, hogy 2031-ig új világháború tör ki – szemben a 2025 márciusi 30 százalékkal. Az Egyesült Államokban ez az arány 46 százalék, míg tavaly még 38 százalék volt.
Az öt vizsgált ország közül egyedül Németországban gondolják többen azt, hogy a következő öt évben nem valószínű egy harmadik globális háború kitörése.
Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Kanadában legalább minden harmadik válaszadó szerint „valószínű” vagy „nagyon valószínű”, hogy a következő öt évben nukleáris fegyvert vetnek be egy háború során.
Az európai békét érő legnagyobb fenyegetésnek a legtöbben Oroszországot tartják, míg a kanadai válaszadók Trump Amerikáját nevezik meg a biztonság legfőbb kockázataként. Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban az Egyesült Államokat a második legnagyobb fenyegetésként jelölték meg – jóval többen, mint Kínát.
Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a választók többsége szerint országuknak többet kellene költenie védelemre.
A kérdés inkább az, miként lehetne ezt finanszírozni.
A védelmi kiadások növelésének támogatottsága ugyanis érezhetően csökken, amikor a válaszadóknak mérlegelniük kell, hogy az ehhez szükséges forrásokat más költségvetési tételek csökkentéséből, nagyobb állami hitelfelvételből vagy adóemelésből kellene előteremteni.
Az eredmények szerint a francia és a német közvélemény kevésbé támogatja a magasabb védelmi költségvetést ilyen kompromisszumok árán, mint egy évvel korábban. Németországban a védelem az egyik legkevésbé népszerű költési területnek bizonyult, csupán a külföldi segélyezést előzte meg.
2025-ben a francia válaszadók 40, a németek 37 százaléka támogatta a védelmi kiadások növelését, ha a szükséges kompromisszumokat is megemlítették. Idén ez az arány Franciaországban 28, Németországban pedig 24 százalékra csökkent.
A The POLITICO Poll legfrissebb felmérését a Public First készítette 2026. február 6. és 9. között, 10 289 felnőtt online megkérdezésével. Országonként legalább 2000 válaszadót kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban. Az eredményeket országonként súlyozták, hogy azok reprezentatívak legyenek többek között életkor, nem és földrajzi elhelyezkedés szerint. Az általános mintavételi hibahatár országonként ±2 százalékpont, a kisebb alcsoportok esetében ennél magasabb.
Nyitókép: Politico
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Irán külügyminisztere magyarázatot követel az Egyesült Államoktól és Izraeltől.
A Vörös-tengerre is kiterjedhet az Irán elleni háború.
Az ukrán Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésének egyik tisztje kifejtette: „csak azt engedjük meg a magyaroknak, hogy az utcákat takarítsák”.
Miközben itthon fogy a lelkesedés, Ukrajnában Magyar Péternek szurkolnak.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Az amerikai elnök megjegyezte, bár nem volt szükségük a brites segítségére, nem felejti el a történteket.
Az időjárás rendre felforgatja a versenyszervezők mindennapjait.
Magyar Péteréknek nagyon nem tetszik, hogy valaki el mer indulni rajtuk kívül is.
