Popovics 2015-ben írta meg Útmutató forradalomhoz című könyvét, amelyet Magyarországon maga a szerző mutatott be.
Popovics egyébként alapított egy civilszervezetet is, a Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies-t (CANVAS) néven. A szervezet az elmúlt több mint tíz évben számos ország „aktivistáinak” tartott kiképzést, és milyen véletlen, mindegyik országban ezt nem sokkal követően robbantak ki tüntetések.
A színes forradalmakban fontos szerepet játszanak a helyi külföldi – nyugati – nagykövetségek; korábban ez a feladat legtöbbször az amerikai nagykövetségekre hárult. Magyarországon is emlékezhetünk, hogyan vonult Goodfriend vagy éppen Pressman a tüntetőkkel Budapest utcáin egy-egy alkalommal. Trump elnökké választását követően azonban várható, hogy ezt a szerepet inkább a nyugat-európai nagykövetségek fogják átvenni. A nagykövetségekkel karöltve fontos szerepük van a különböző „civilszervezeteknek”, mint a már említett CANVAS, de kiemelendőek a különböző donorszervezetek, köztük a Soros György-féle globális hálózat tagjai, mint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF).
A színes forradalmak – legyen szó az ukrán „narancsos forradalomról”, a grúz „rózsás forradalomról” vagy a szlovákiai és szerbiai tüntetésekről – mind egy közös mintát követnek:
- Ürügy keresése: Egy helyi konfliktust (jelen esetben az újvidéki tragédiát) felnagyítanak, hogy látszólag törvényes tiltakozási mozgalmat indítsanak. A tiltakozások legtöbbször egyetemeken indulnak ki.
- Civil szervezetek bevonása: Soros-finanszírozott NGO-k, mint az Open Society Foundations, valamint EU-alapú csoportok aktivistákat képeznek és koordinálnak, amelyek kiterjesztik a kezdeti tiltakozást.
- Média-háború: A nyugati sajtó azonnal átveszi a narratívát, a tüntetőket „demokrata hősökként”, a kormányt pedig „zsarnokként” ábrázolja.
- Utcai destabilizáció: A békés tüntetéseket szándékosan erőszakosabbá teszik, hogy a rendőrség válaszát provokálják, majd ezt nemzetközi elítélés céljából felhasználják.
- Nemzetközi nyomás: Az EU – és korábban az USA is – szankciókkal, pénzügyi blokádokkal fenyeget, hogy a kormány engedjen a követeléseknek.
- Koalíció: A kormány megbuktatása előtt az utolsó lépésként megszerveződik a legkülönfélébb frakciókból álló, kormányellenes koalíció. Ha ez a koalíció megszerzi a hatalmat, „gazdasági reformokba” (dereguláció, privatizáció, hitelfelvétel) és kulturális reformokba kezd, tehát utat enged a woke-őrületnek az állam minden területén.