Szó sincs arról, hogy az oroszok gond nélkül áldoznák fel a katonáikat

Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP

„Kérdezték, mennyi a két oldal vesztesége halottakban, eltüntekben és súlyos sebesültekben. Pontosan senki sem tudja- de vannak támpontok.

1. Nem milliós egyik oldalon sem, az ilyesmi fantazmagória, komolytalan. Ennyit ugyanis se az ukrán, se az orosz mobilizáció sem bírt volna el, nem tudtak volna pótolni ekkora veszteséget, üresek lennének a lövészárkok. Ez ebből az »apró« praktikus okból kizárható.

2. Nem többszörös, 2-3 szoros egyik oldal vesztesége sem a másiknál. Az oroszok többet támadnak, ami nagyobb áldozatokkal jár, de sokkal nagyobb a tűzerejük. Nincsenek klasszikus orosz tömegtámadások, rohamok, ez legenda, Bahmut és a bűnözők kivételével szó sincs arról, hogy az oroszok gond nélkül áldoznák fel a katonáikat.

Az ukránok veszteségeinél ki látja, hogy egy 1.5 tonnás légibomba által megsemmisített épületben hányan voltak? Ne az elvesztett eszközök eleve bizonytalan számából induljunk ki – ami nagyobb orosz oldalon, de csak mérsékelten támpont a halottak tekintetében.

Következtetés: nincs nagy különbség a két oldal veszteségei között, hogy melyik a nagyobb meg nem tudom mondani. Hogy az ukrán, az orosz, a brit vagy az amerikai fél mit mond, arra támaszkodni nem érdemes, hiszen az információs háború része. Sok forrásommal beszéltem erről, katonákkal főként, akik hivatalból követik a háborút. Abban egyetértés van, hogy valahol 100-200 ezer között van mind a két oldalon a halottak/eltűntek száma, a súlyos  sebesültekkel együtt meg max. 500 ezer körül lehet.(Könnyű sebesült több lehet, de az nem számít, aki vissza tud térni a harcba az mind a két oldalon jórészt vissza is tér.)

Egy mondatban: a háború legvéresebb időszaka jöhet, de világháború ebből nem lesz.”