Ebbe bele fogunk pusztulni
Alighanem az ember abban a formában, ahogyan eddig ismertük, megszűnik létezni. Veczán Zoltán írása.
A brüsszeli lap arról lamentált, hogy az amerikai AI végső csapást mér-e az európai kultúrára, s nekünk sem megnyugtató, amire jutott.
Nyitókép: Pixabay
***
„Mark Twain nem törölheti ki Stendhalt” – vélekedett Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter egy februári cannes-i technológiai rendezvényen, majd ki is fejtette, mire gondol: „nem akarjuk beérni az angollal, és nem akarjuk, hogy nyelvünket meggyengítsék az algoritmusok és az AI-rendszerek” – idézi a brüsszeli Politico.
Márpedig jelenleg valami hasonló felé tart a világ.
Bár vannak, akik szerint eleve az ember lényegét veszti el, és vannak, akik kevésbé pesszimisták, úgy tűnik, az EU tagállamai nem annyira osztják a hurráoptimista látásmódot. Ezért, mint a lap írja, „Madridtól Szófiáig az Európai Unió országai számos olyan kezdeményezést indítottak és támogattak, amelyek
célja olyan chatbotok létrehozása, amelyek valóban folyékonyan beszélnek a helyi nyelveken.”
Ezt is ajánljuk a témában
Alighanem az ember abban a formában, ahogyan eddig ismertük, megszűnik létezni. Veczán Zoltán írása.
Az amerikai technológiai fölény a web 2.0 korszakának beköszöntével egyre érezhetőbbé, a generatív, öntanuló algoritmusok, mint a ChatGPT betörésével pedig igencsak nyomasztóakká váltak. Különösen, hogy
a vetélytársak is mind amerikaiak: a Google Geminije vagy éppen Elon Musk xAI-ja.
Így jelenleg 13 különböző kezdeményezés indult az EU-ban, térségünkben például a lengyeleknél, cseheknél, bolgároknál és románoknál; általában nyílt forráskóddal, hogy a fejlesztői közösség közös erőfeszítésével ellensúlyozzák az amerikai technológiai és pénzügyi fölényt.
Mindeközben a kultúripar éppen harcol az AI-jal a kulturális tartalmakért – filmekért, zenékért, képekért – s a szerzői jogért. Az OpenAI szerződéseket kötött az Axel Springerrel és a Le Monde-dal a tartalom-előállítás kapcsán.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Instagram és a Facebook anyacége májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat.
A Politico egyik forrása a hozzáadott értékeket hangsúlyozta: a helyi öntanuló nyelvi modellek több ilyen fejlesztést is ösztönöznek helyben. A spanyol példa persze kiugró, a spanyol AI MarIA több száz millió felhasználóhoz szól; de mégis mutatja a törekvéseket.
A franciák is sürögnek: Le Maire miniszter szabályozott európai piac mellett tette le az eurócentet, amúgy Franciaország élen járt a 12 országot tömörítő Alt-EDIC konzorcium létrehozásában, amely összefogja az unión belüli fejlesztéseket.
Ironikus, jegyzi meg a Politico, hogy az európai modellek kénytelenek „tudni” angolul, mert a legtöbb tudományos közlemény és a világháló oldalainak fele továbbra is angol nyelvű.
Persze például a ChatGPT is „beszél” idegen nyelveken, ugyanakkor nincs meg az árnyalt, helyi ismeretekre alapozott „tudása”, a francia verzióban például a tegező és magázó hangnemet keveri, ami üzleti szempontból nem kifizetődő; brit kutatások szerint sem az OpenAI, sem a Google modelljei nem felelnek meg egy sor ország kulturális normáinak.
A megoldás a Politico-nak beszélő szakértő szerint az, hogy az európai modellek is tudjanak a helyi nyelv mellett angolul – így a saját kultúra mély ismerete mellett elkerülhető a nyelvi elszigetelődés.