Mi mindent csinált Soros György Ukrajnában 1989-től napjainkig? Mennyit költött? Mi mindent nyilatkozott? Mutatjuk.
Ukrajnában „vákuum volt”, mégpedig „nagy hajlandósággal arra, hogy elfogadják ezt a fajta segítséget, amit máskor inkább tolakodásnak vettek volna” – nyilatkozta Soros György a The New Yorker magazinnak 1995-ben. Az eseményeket és Soros ukrajnai tevékenységét Rachel Ehrenfeld rekonstruálta The Soros Agenda című, 2023-ban megjelent kötetében.
Soros úgy folytatta: „Arra gondolok, hogy ezt nem próbálhatod és teheted meg Amerikában. Megmondanák, hová menjek el.” Soros nagy mellénnyel hozzátette:
„Ha ez nem egy másik nemzet ügyeibe való beavatkozás, akkor nem tudom, mi az!”
Rachel Ehrenfeld terrorizmus- és korrupciókutató, az American Center for Democracy agytröszt és az annak égisze alatt működő Economic Warfare Institute igazgatója. A Columbia Egyetem Háború és Béke Tanulmányok Intézetében tanult, kriminológiából írta a PhD-át a Jeruzsélemi Héber Egyetemen. 2017-ben készítettünk vele interjút Imádom a Soros-plakátokat! címmel.
Ezt is ajánljuk a témában
„Soros György képes lenne megváltoztatni az Egyesült Államok politikai tájképét” – állítja az izraeli származású amerikai Rachel Ehrenfeld, az American Center for Democracy igazgatója a Mandinernek. A neokon körökhöz tartozó Ehrenfeld az iszlamista terrorizmus szakértőjeként ismert Amerikában, a minap pedig a Danube Intézet vendége volt Budapesten. Interjúnk.
Soros alapítványa 1990 áprilisában nyitott meg Kijvben, a még szovjet tagköztársaság Ukrajnában, mégpedig Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány néven (International Renaissance Foundation, IRF). 1994-re a legnagyobb nemzetközi adományozó szervezet volt az országban, 12 millió dolláros költségvetéssel.
A 2000-es években az alapítvány honlapja szerint a cél Ukrajna EU-s integrációjának előmozdítása volt. A Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) honlapja arról is számot ad – írja Ehrenfeld –, hogy támogatni kívánták azokat, akikre hatással volt a Krím orosz annexiója.
Az egyébként oroszellenes és erős amerikai öntudatú Ehrenfeld leszögezi: az OSF honlapja „azonban a semmit nem mond Sorosnak a narancsos forradalom (2004–5) finanszírozásában játszott szerepéről, amelyet az EBESZ, a Külügyminisztérium és más nemzetközi testületek is segítettek”.
Soros és az amerikai külügy már hónapokkal a Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics versengésévé vált 2004-es ukrán elnökválasztás második fordulója, november 21. előtt megtalálta saját favoritját Juscsenko személyében – írja az amerikai szerző. November 22-én este pedig egyre többen gyűltek össze Kijev központi terén, nagyrészt narancsba öltözve, hogy tiltakozzanak az eredmény – a Régiók Pártjának jelöltje, az oroszbarátabb Janukovics győzelme – ellen. Ehrenfeld szerint egy nemzetközi választásmegfigyelő szervezet adataira alapozva azt állítja, hogy a fiatal tüntetők jó része száz dollárt kapott naponta a demonstrációért – amikor az átlagos havi fizetés 50 dollár volt Ukrajnában.
Ehrenfeld leszögezi:
„2013-14-ben Soros finanszírozta a Majdan-forradalom tüntetéseit”,
és támogatta Petro Porosenko megválasztását. Soros úgyszintén nyilvánosan lobbizott az EU-nál, hogy az több mint 50 milliárd dollárral támogassa Ukrajnát.
Ehrenfeld úgy fogalmaz:
„A Soros-finanszírozta szervezetek az ukrán politika és közintézmények minden aspektusát befolyásolták.”
Az említett IRF pénzelte a Transparency International Ukraine-t, a StateWatch nevű szervezetet, illetve az Antikorrupciós Akcióközpontot (Anti-Corruption Action Center). Úgyszintén Soros alapította a Majdan után a StopFake dezinformációellenes szervezetet, amit a Nation című balos amerikai lap szerint annak modelljeként dicsértek, hogy miként kell küzdeni a Kreml hazugságai ellen; a Financial Times pedig a közép-kelet-európai „changemakerek”, változást hozók közé sorolta alapító-szerkesztőjét, Olga Jurkovát. Ehrenfeld rámutat: a StopFake nem tette közzé, hogy Soros hatalmas összeggel támogatta őket.
A StopFake Episode 117-ben feltűnt Nina Jankowicz, a Biden-kormány Dezinformációs Kormányzati Testületének volt vezetője, aki 2017-ben Fulbright-ösztöndíjjal Kijevben tanult, majd az ukrán külügyminisztérium gyakornoka lett. A Biden-kormány dezinformációs testületének éléről 2022. április 27-i kinevezés után azért kellett távoznia 2022. május 18-án, mert elhallgatta a Hunter Biden laptopjával kapcsolatos információkat. A StopFake részes volt két ukrán neonáci katonai egység mosdatásában is. Jankowitz pedig azután is terjesztette a 2016-os választásokba való orosz beavatkozás teóriáját, hogy az annak alapjául szolgáló Steer-dossziét már darabokra szedték.
2015 májusában Soros azt nyilatkozta az osztrák Der Standardnak: azért hajlandó befektetni egymilliárd dollárt Ukrajnában, mert „Ukrajna védi Európa határait. (…) De mindenekelőtt az ország olyan európai értékekért küzd, mint a jogállamiság és a szabadság. (…) Vannak konkrét befektetési ötletek, például mezőgazdasági és infrastrukturális projektekben. Egymilliárdot fektetnék be.” Soros azért hozzátette:
„Ennek profitot kell termelnie. Nem én, hanem az alapítványom profitálna belőle.”
Szóvivője megjegyezte: a befektetés azon múlik, hogy a nyugat hajlandó-e megvédeni Ukrajnát mindenáron.
2015 novemberében – folytatja Rachel Ehrenfeld – Petro Porosenko kitüntette Sorost az Ukrán Szabadságrenddel. 2019-ben Soros támogatta Porosenko kampányát, de Porosenko vesztett Volodimir Zelenszkijjel szemben.
Ekkoriban az említett Antikorrupciós Akcióközpont (AntAc) már 290 ezer dollárt kapott Soros alapítványától, és 4,4 millió dollárt az amerikai kormánytól. A The Hill akkor arról írt, hogy Obama igazságügyi minisztériuma, az amerikai külügy és az FBI egyes tevékenységeit az AntAC-nak szervezte ki. Az AntAC és Democracy Integrity Project, amit úgyszintén Soros finanszírozott, fontos szerepet játszott a Steele-dosszié összeállításában.
A Steele-dosszié
Mint azt 2020 szeptemberében írtuk: pár nappal azután, hogy az oroszok tudomása szerint elindult Clintonék Trump-ellenes akciója, az FBI elindította a nyomozást az oroszok esetleges beavatkozásáról Trump oldalán – az akció fedőneve Crossfire Hurricane volt. Az FBI-nyomozás jelentős részben egy volt brit kém, Christopher Steele által összeállított dosszién alapult. Steele-t a Fusion GPS nevű cég alkalmazta, a Fusion GPS-t pedig a Clinton-kampány és a Demokrata Párt vezetősége, a Democratic National Committee (DNC) bérelte fel, hogy terjessze azt a pletykát, hogy Trump titokban összedolgozik Putyinnal. A Steele-dossziét nyilvánosságra hozták 2017-ben, és kiderült, hogy megalapozatlan állításokkal van tele. Azonban akkoriban Steele és a Fusion GPS a Putyinhoz közelálló orosz oligarchának, Oleg Gyeripaszkának is dolgozott. A Steele-dosszié állításainak nagy része egy embertől származott, aki az orosz Igor Dancsenko volt. Dancsenko FBI-jal való beszélgetéseit még 2017-ben hozták nyilvánosságra, s hogy ő volt a Steele-dosszié fő forrása, azt 2020 nyarán erősítették meg hivatalosan. Néhány, nemrég nyilvánossá minősítették titkosszolgálati irat szerint az amerikai hatóságoknak erős a gyanúja, hogy Dancsenko szoros kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal. Az is kiderült, hogy az FBI korábban már nyomozott Dancsenko után, és nemzetbiztonsági veszélyforrásként tekintett rá. A nyomozást csak azért zárták le, mert Dancsenko Oroszországba távozott. A Trump-kampányhoz közelálló Carter Page elleni nyomozás is a Dancsenkótól származó információkon alapult.
2022. február 26-án, két nappal a háború kitörése után Soros György azt posztolt a Twitterre (ma X): „Tanúja voltam annak, ahogy
Ukrajna a Szovjetunió összeomló részéről liberális demokráciává és nyílt társadalommá alakul. Számtalan orosz agresszióval nézett szembe, de kitartott.”
2022. május 24-én Davosban Soros kijelentette: „Ukrajna inváziója nem a semmiből jött. A világ egyre inkább két olyan rendszer között küzd, amelyek homlokegyenest szemben állnak egymással: a nyílt társadalom és zárt társadalom.” Hozzátette: „az invázió lehet, hogy a harmadik világháború kezdete, és civilizációnk nem biztos, hogy túléli.” Számára az egyetlen út „Putyin mielőbbi legyőzése”.
Soros összesen 180 millió dollárt költött el Ukrajnában 1989-2021 között – mutat rá Rachel Ehrenfeld.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyanús orosz alakokkal dolgozott együtt a Clinton-kampány 2016-ban, hogy Trumpot azzal vádolja, hogy Putyin az ő oldalán avatkozik be a választási kampányba, sőt az oroszok az egész akcióról előre tudtak – derült ki nemrég nyilvánosságra került dokumentumokból.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Magyar Péter előrelépést jelentett be az Ukrajnával folytatott egyeztetések kapcsán.
A lengyelek forronganak, az ukránok terelnek.
Egy német lapnak nyilatkozott a kormányfő.
Különösen kellemetlen pillanatban érkezett Putyinnak.
Az energetikai szektorban is röpködnek a százmilliók a hatalmasok zsebébe.
Egyetlen feltétellel jöhet létre a személyes egyeztetés.
Az MLSZ terveiről is kifejtette a véleményét.
